Kozák Miklós: A szabadfelszínű nempermanens vízmozgások számítása digitális számítógépek felhasználásával (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977)
Összefoglalás
A 7.3. részben uz előbbi vízerőmű felvízi viszonyait számítottuk. A számítás céljára a 7.2. példa 07.04. mellékleten megadott főprogramját használtuk fel. Mivel a határfeltétel más jellegű volt, természetesen annak szubrutinja is megváltozott. A számítások eredményeit a 7.3—1. ábrán dolgoztuk fel. Érdemes összehasonlítani a 7.1., 7.2. és 7.3. példa számításának főprogramját. Könnyen megállapíthatjuk, hogy a három feladat számítása, jelentéktelen módosítással lényegében egyetlen főprogramba is tömöríthető. A módosítás csak a változó határfeltételek miatt szükséges. A 8. fejezetben az implicit eljárás gyakorlati alkalmazására mutattunk be programokat, konkrét példákon. A 8.1., 8.2. és 8.3. példák főmederben kialakuló lassan változó nempermanens vízmozgások számítását mutatja be, eltérő kezdeti és határfeltételekkel. Itt is szubrutinokba tömörítettük az egyes jellemző algoritmusokat, ami megkönnyíti a program áttekinthetőségét. A 8.1. példa egy magányos hullám levonulásának számítását mutatja be. Különös gondot fordítottunk a matematikai modellekre és a főprogram időszerinti vezérlésének megmagyarázására. A 8.2. példa egy medertározó jeltöltési folyamatának számítását mutatja be. A 8.3. példa pedig egy árhullámnak a medertározón történő szabályozott áthaladásának számítását ismerteti. A három példa 08.02., 08.11. és 08.15. mellékleten megadott főprogramjait összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy azok csaknem azonosak. Eltérés csak a kezdeti és határfeltételek számításában, ill. az utóbbiaknak megfelelő mátrixkorrekciókban van. Igen egyszerű módosítással a három főprogram egyetlen főprogrammal is helyettesíthető volna. A 8.4., 8.5. és 8.6. példák az összetett szelvényű medrekben kialakuló nempermanens vízmozgások számítását mutatják be féldinamikus módszerrel. A 8.4. példa egyszerű hullám levonulásának, a 8.5. példa egy feltételezett töltésszakadás hatásának, és végül a 8.6. példa a hullámtér beszűkítése hatásának számítását, ill. programját mutatja be. Mindhárom feladatot egyetlen, a 08.19. mellékleten megadott főprogram segítségével számítottuk. Ez talán eléggé bizonyítja a szubrutin rendszerben írt programozás előnyeit. Kár, hogy a könyv terjedelme nem tette lehetővé valamennyi fontosabb számítási eljárás programjainak ismertetését, ill. bemutatását. A 8.1.— 8.6. példák számítási eredményeit a 8— 1. — 8.6—1. ábrákon dolgoztuk fel. 302
