Kozák Miklós: A szabadfelszínű nempermanens vízmozgások számítása digitális számítógépek felhasználásával (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977)
Második rész. A számítási eljárások gyakorlati alkalmazása - 8. Implicit eljárások alkalmazása
hogy a töltésszakadást követően a szakadás szelvénye fölött meggyorsult a vízhozamszállítás, mivel megnövekedett a felszíni esés. A görbék elemzéséből azt a legfontosabb tanulságot vonhatjuk le, hogy a töltésszakadás helyén a mederből eltávozó vízhozam nem teljes egészében járul hozzá a vízállások csökkenéséhez, mivel ez utóbbi hatására felgyorsul a vízszállítás a szakadás szelvénye fölött. 8.6. A HULLÁMTÉR BESZÜKÍTÉSÉNEK HATÁSA AZ ÁRHULLÁMRA 8.6.1. A FELADAT Legyen adott a 8.5. példában vázolt vízmozgás ugyanazokkal az alapadatokkal, kezdeti, továbbá a felső és alsó határfeltételekkel. Töltésszakadást most nem tételezünk fel, s így a 08.19. mellékleten megadott főprogram BREAK logikai változónak most FALSE értéket adunk. A 8.6. példának célja annak bemutatása, hogy a 08.19. mellékleten megadott főprogram jelentéktelen adatmódosítással a hullámtér beszűkítése hatásának számítására is alkalmas. Feltételezzük, hogy az x = 20 km-es szelvényben a BZ = 1000 m széles hullámteret B = 400 m-re beszűkítjük. Mivel DX = 5000 m, a beszűkítés szelvényének sorszáma P = 5. Ez a második változtatás a 8.5. példához képest. A 08.19. mellékleten megadott főprogram 10. sorában a P változó értékére tehát 5-öt kell beolvastatni. A harmadik változtatás az, hogy a hullámtér relatív összeszűkítésére AB/B2 a főprogram 13. sorában a megfelelő értéket, BX = 0.4-et kell beolvastatni a BX változó helyére. 8.6—1. ábra. A hullámtér beszűkülésének hatása a h — h(t)x árhullámképekre 294
