Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
9. Vízlépcsők és műtárgyaik
9.2.2.2 Állógátak hidraulikai méretezése A bukőgát hidraulikai méretezése kettős feladat: - összehangba kell hozni a gát _B szélességét és h átbukási magasságát az üzemi követelményekkel és - méretezni kell a bukógát utófenekét. Az előbbi a bukőgát Z koronaszintjének és ^szélességének meghatározásából áll (9.9/a ábra). ° Hidraulikai feltételekből adott a gát két szélsőséges vizhozama, Q és Q . . Műszaki feltételekből pedig előirjuk e két vízhozamhoz tartozó vizszintet (9.9/a ábra):- Z a maximális vizszint a bukó fölött, max- Z . a vízkivétel minimális vizszintje. min A hidraulikából ismert Poleni képlettel a 9. 9/a ábrán alkalmazott jelölésekkel feiirhatjuk: Q = mB l/~2g (Z - Z )3/2 (9.1) max i ö max o Q . = mB (2g (Z . - Z )3/2 (9.1/a) ^min ' ° min o melyben ismeretlen a gát korona szélessége (B) és szintje (Zq). Bevezetve a K = Q . /Q vizhozamarányt, a (9.1)-bői: min max 3 ' melyből: K = 3/2 min max Z = o z . - k2/3 Z min max 1 - K 2/3 (9.2) 131
