Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
9. Vízlépcsők és műtárgyaik
Az alaprajzi elrendezés már léptékhelyesen megadja az egyes műtárgyak alaprajzi méreteit. A fenti két példából is érthető, hogy a vizlépcső általános elrendezése döntően rendeltetési céljaitól fíigg. Az egyes célok érdekében létesítendő mütárgyegységek elhelyezése és szerkezeti kialakítása tekintetében pedig a folyó kanyarulatait és hordalékmozgását kell figyelembe venni. A duzzasztómű elhelyezése önként adódik: keresztirányban zárja el a vízfolyást. A vizerőtelep, a hajózsilip és a vizkivételi mü a duzzasztómű két vagy csak az egyik oldalán helyezkedik el. A Vízfolyások l-ben már láttuk, hogy a vízkivétel akkor a legkedvezőbb, minél kevesebb hordalékot veszünk ki a folyóból. Ennek feltétele, hogy a vizkivételi műtárgyakat (Uzemviz-csatorna torkolata, vizerőtelep) a folyó homorú oldalába helyezzük el. A hajózsilipet, ha csak önálló műtárgyként fordul elő, szintén a folyó homorú oldalába helyezzük el. Ha vizerőtelep, vagy vizkivételi mű is van, akkor a hajózsilip a domború parti odalba is kerülhet. Vizkivételi műnél a folyókanyart részben pótolhatja a 9.7 ábrán adott elrendezés. Ha a vizlépcső átvágásban épül, akkor az eredeti ágat keresztgáttal kell elzárni (9.6 ábra). 9.1.4 A duzzasztómű (és vizerőtelep) A duzzasztómű a vizlépcső legfontosabb műtárgya. Célja, a viz felduzzasztása. A típustól függően a következő főbb részekből áll: vasbeton alaplemez és a pillérek; a gátfők vagy parti pillérek; az elzárószerkezetek a mozgatóberendezéssel; az elő- és utófenék (9.7 ábra), alvizi meder; fix gát esetén magas gátkűszöb. Folyami vízlépcsőknél a duzzasztómű mellett helyezkedik el a vizerőtelep, melyben a turbinák segítségével villamos energiát termelünk (lásd a 12. fejezetben). 9.1.5 A hajózsilip A hajózsilip, általában egy U keresztmetszetű, hosszú (100-300 m) felső és alsó végén acélszerkezetű elzárószerkezettel lezárható vasbeton építmény (9.8 ábra). Célja, hogy lehetővé tegye a hajózást a vízlépcsőn keresztül is. Három fő részből áll: a felső- és alsófőből és a zsilipkamrából. Ehhez tartozik még a felső- és alsó várakozó tér a terelő mólókkal. A hajózsilip kamrájának töltése, ill. ürítése a falakban, alaplemezben, esetleg az elzárőszerkezetekben elhelyezett (zsilipből és csatornából álló) 124
