Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
9. Vízlépcsők és műtárgyaik
A duzzasztóművel; a folyó jégképződésére is hatással vannak. A duzzasztómüvek által visszatartott és megcsendesitett vizben lassabban megy végbe az alsó- és felső réteg cserélődése és igy hőmérsékletileg jobban szétválik, a viz elkülönül egy felső tulhütött rétegre és egy alsóbb (4 C°) melegebb rétegre. Így a felszíni jég keletkezése gyorsabb, a duzzasztott folyószakasz hamarabb áll be, azonban a jégréteg vastagsága nem ér el olyan mértéket, mint az élénkebb vízfolyásokon, ahol a fenék- és kásajég keletkezése igen erős. Ha a duzzasztótáblák mozgatásával, mesterséges hullámkeltéssel nem siettetjük a duzzasztott térben a jégzajlás megindulását, akkor általában ez később következik be, mint a nem duzzasztott folyószakaszokon. 9.1.2 A vízlépcső helyének kiválasztása A vízlépcső "helyének" kijelölése alatt a folyónak azt a néhány km hosszú szakaszát értjük, amelyen belül az építési és egyéb szempontok alapján a műtárgy építési helyét kijelölhetjük. A helykijelölést a távlati vízgazdálkodási tervek (elképzelések) alapelveivel összhangban kell megtenni. Jó példa erre a Tisza csatornázása, ahol a legelsőnek niegépült tiszalöki vízlépcső helyét a teljes Tisza-szakasz csatornázásának figyelembe vételével jelölték ki (9. 5 ábra). Döntő itt a távlatokban és a többcélú hasznosítás lehetőségeiben való gondolkodás. E mellett el kell dönteni, hogy többcélú hasznosítás esetén melyik, vagy melyek élveznek elsőbbséget (pl. vizerőhasznositás, öntözés, hajózás vagy egyéb vízgazdálkodási cél és azok fontossági sorrendje alapvetően befolyásolhatja nemcsak a helykijelölést, hanem a műtárgyakat is. Igen sok függ a meder alakjától, anyagától (alapozás) a mellékfolyók elhelyezkedésétől (vizkészletgazdálkodás) az árvédelmi töltések koronaszintjétől, anyagától, erősségétől, hullámtéri tározás esetén az árvédelmi gátak alaprajzi elrendezésétől, a hullámtér alapotátől; a keletkező hullámtéri tározó nagyságától; a környező terepszinttől; a folyó hordalékosságától, a gáttest és a vízlépcső alatti rétegek geológiájától, a gátakat keresztező holt medrektől, a hullámtér gazdasági értékétől stb. Figyelembe kell venni a duzzasztás által érintett szakaszon a meglevő belvizlevezető csatornákat és műtárgyakat, az esetleges vizkivételi müveket, a településeket, ezek közlekedési és szennyvízelvezetési, ivőviz- ellátási proglémáit is. Vizerőhasznositás érdekében épített gátaknál döntő az energiatermelés. Egymás alatti vizerőtelepek ésszerű kooperálása érdekében a helykijelölésnél figyelembe kell venni a csucsüzemiviszonyokat is. Hajózás esetén J1 9
