Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
8. A vízjárás szabályozása tározónál
8.37 ábra Segédábra síkvidéki tározók feltöltésének értelmezéséhez A valóságban nem egy, hanem sok év (évtizedek) vízhozamainak és vízállásainak idősorát kell megvizsgálni és a feltöltés szempontjából meghatározott valősziniiségü tározó hidrológiai méretezését a statisztikai valószínűség tételeivel kell elvégezni^] . A közelitő számításoknál a sokéves vízállások idősorát fel kell rakni és abból főleg a kis vizhozamu és alacsony vizállásu árvizek gyakoriságát kell: megvizsgálni. Ha a több évtizedes adatok közlil a legkedvezőtlenebb (vizszegény) árvizes években is bőven biztosítható a tározó feltöltése, akkor a statisztikai számítás feleslegessé válhat. A tározó ezen passzív működésének hidrológiai elemzését összhangba kell hozni esetleg a töltőcsatorna hidraulikai méretezésével is. Ez utóbbi, idézett esetben a csatorna méretezésének csökkentésével fokozható a létesimény gazdaságossága. A síkvidéki tározó működésének aktiv oldaláról a tározó részletes vízgazdálkodási mérlegének elkészítésekor különös gonddal kell figyelembe venni az esetleges szivárgás időbeli változását, valamint a párolgás ugyancsak időmenti változását a vízfelhasználás hónapjaiban. Síkvidéki tározóknál ui. a nyári hónapokban vizutánpótlás nincs, a csapadék igen kevés, a tározott vízmennyiség adott, ezzel szemben áll a szivárgás és párolgás (mely utóbbi éppen nyáron a legnagyobb) amelyek igen jelentékeny vizmeny- nyiség fogyasztók. Ezért van az, hogy alacsony vízmélységű síkvidéki tározók általában nem gazdaságosak, mivel tározott vizük nagyobb része elpárolog, elszivárog. A párolgás meghatározására szabatosabb eljárások is vannak [_ 2_] . Közelítésre a VITUKI adatai is jók. Eszerint síkvidéki tározókból évente kb. 103
