Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
8. A vízjárás szabályozása tározónál
fon bukókoronáján viz nem folyhat keresztül. Ahogyan a tározó vizszintje fokozatosan a szifon bukója fölé emelkedik, úgy bukik át a bukón mind nagyobb és nagyobb vizhozam. Á szifon ekkor bukóként működik (bukőüzem). A szifon automatikus Uzembelendülésének elengedhetetlen előfeltétele a légtelenités. A légtelenitésnek is vannak azonban előfeltételei: a tározó vizszintjének a külső levegőtől el kell zárni a szifon légbevezető nyitását. Ugyanilyen céllal az alviznek is el kell zárnia a szifon alsó kiömlési keresztszelvényét. Ekkor a szifonban a külső légnyomástól elzárt levegő van. A szifon aknájába beduzzasztő alvizbe a bukőkoronáről lezuhanó vizsu- gár erős buborék képződéssel csapódik be. Ha a bukón átfolyó Q vizhozam elegendő nagy ahhoz, hogy a szifonakna aljába becsapódva buborék formájában levegőt ragadjon el, és ezt K kritikus pontján tűi is juttassa, akkor a szifon önlégtelenitése megkezdődött. Az e pillanathoz tartozó h^ átbukási magasságot az üzembe lendülésre mértékadó magasságnak, a Qq vízhozamot pedig a mértékadó vízhozamnak nevezzük. Az aknában zárt levegő fokozatos elragadása következtében a szifonban p^ atmoszférikus nyomás csökkenni fog. A külső és a szifonban levő levegő nyomáskülönbsége következtében mind nagyobb a szívóhatás, aminek folytán a buborék képződés és igy a légtelenités folyamata meggyorsul. Könnyű belátni, hogy a vizhozam növekedése és a légelragadás fokozódása egymással szoros kapcsolatban van. E periódusban a szifon vegyes üzemmel működik, mert vizet és levegőt szállít. Miután levegőutánpótlás nincs, valamennyi levegő fokozatosan eltávozik a szifonból, ekkor a szifon már tisztán csak vizet szállít, a szifon üzembe lendül és üzeme tökéletes szifonüzem. Az Uzembelendüléssel ellentétes folyamat a szifonüzem leállása. Ez a következőképpen játszódik le: a szifonok egy meghatározott ideig tartó működése után a tározó vizszintje fokozatosan süllyedni kezd. Abban a pillanatban, amikor a tározó vizszintje a légszabályoző nyílást annyira szabaddá teszi, hogy rajta levegő tud beáramlani, a szifon újból vegyes üzemmel kezd működni. Kezdetben még olyan kevés levegő áramlik be, hogy ezt a szifon könnyen el tudja szállítani anélkül, hogy vegyes üzeme megszakadna. A tározó vizszintjének további süllyedésével azonban már olyan sok levegő áramlik be a szifonba, hogy tökéletes üzeme megszakad, és bukóüzem váltja fel. Ekkor a szifon bukőkoronáján újból szabadon bukik át a viz. Ha a szifon homokfalán nincs nyílás, akkor a tökéletes szifonüzem mindaddig tart, amig a tározó vizszintje a szifon homlokfalának alsó éle alá nem süllyed és az itt beáramló levegő a szifon üzemét nem szakítja meg. Az alvizi meder védelmére mindig gondolni kell. Az energiatörő és a csillapító medence költséges járuléka a szifonnak, viszont a gondatlan tervezésből fakadó elhagyásuk könnyen a műtárgy alámosásához és tönkremeneteléhez vezethet. A nyerges szifon hidraulikai méretezését a következő szempontok szerint hajtjuk végre. 88
