Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
8. A vízjárás szabályozása tározónál
tart bukóé! A - A metszet A bukógát átbukási hosszának növelése kétoldali beömlésű (a) vagy tört alaprajzi vonalozásu (b) bukőgáttal A bukóaknát hidraulikailag méretezni kell. A körbukő hidraulikai szempontból külön érdekesség. A bukóéi hossza B = ITD és az átbukő vizhozam értéke: Q = Oh3/2 f melyet a felső viz- hozamgörbe fejez ki(C állandó). A bukóhoz csatlakozó zártszelvényű vízlevezető akna vizszállitása (Q ) a pillanatnyi fel- és alvizszint különbségtől cs ___. ( H) függ, és értéke: Q = K • H . A körbukó alulról nem befolyásolt c s bukóként működik mindaddig, mig az aknában levő vizszint el nem éri a bukó koronaszintjét. Adott akna esetén meghatározható az a vizhozam, melyet az akna szállit a bukó koronáig érő nyomással. Ehhez a vízhozamhoz tartozik egy olyan h = f(D) görbe, amely megadja, hogy az adott D tölcsérátmérőnél mekkora lesz az a h^átbukási magasság, amely mellett a bukőgát a -t szállítja. Ily módon a körbukó hidraulikai méretezése megvalósítható . A 8.31 ábrán látható, hogy a bukó mikor szűnik meg bukóként működni. A vizszint tu lemel kedés ét nem célszerű az 1. pont fölé vinni, mivel látható, hogy akkor a vizszint emelkedésével a vizhozam már alig növekedik. 78
