Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

8. A vízjárás szabályozása tározónál

Kőgátak vízzárására két eljárás alakult ki, attól függően, hogy a víz­záró elem a gát homloklapján vagy a gát testében kerül elhelyezésre. A 8.15/b ábrán bemutatott homlok szigetelésű gát vízzárását össze­függő agyaréteg biztosítja, melyet szűrőréteggel kell védeni. A viz felől a szigetelő réteget gyakran kőlapburkolattal kell megvédeni, az eróziótól. Ha a vizzáró réteg mélyebben fekszik az alapozás síkjánál, akkor az agyag­fal folytatásaként Larssen vagy ehhez hasonló vizzáró falat kell építeni. A homloklapon elhelyezett vízzáró réteg előnye, hogy a kőgát teljes - tömege a viznyomás megtámasztására szolgál. A viznyomás eredője merő­leges a szigetelő rétegre és igy irányával kedvezően befolyásolja az altalajra ható eredőt és a gát alakváltozása is kedvezőbb. További előnye, hogy a szigetelőréteg meghibásodása esetén könnyebben javítható. Hátránya, hogy a vizfelőli oldalon elhelyezett szigetelő réteg építése nagyobb gondot igényel, védettsége is kisebb és végül sok anyagot igényel. Újabban vízzáró elemnek sikerrel alkalmazzák az aszfaltbeton burko­latot, amely jó vizzáró tulajdonsága mellett deformációk felvételére igen alkalmas. Az aszfalt burkolat vastagsága a gát magasságától függően válto­zik, általában 10-15 cm és ez alatt is átmeneti, ágyazati réteget kell ki­képezni. Magszigetelésü kőgátak azok, ahol a vízzáró elemek a gát testében kerülnek lehelyezésre. (8.15/a ábra). A vizzáró elem lehet vasbeton, aszfalbeton vagy vizzáró agyagtalaj. A magszigetelésü gátak előnye, hogy kevesebb szigetelő anyag kell hozzá, a gát ülepedése egyenletesebb terhe­lést fejt ki a vizzáró elemekre. Hátránya viszont, hogy nagyobb a gát tö­mege, mivel a viznyomás feltétele csak a mag és a légfelőli oldal közötti kőprizmára hárul, mig a mag és a vízfelszín közötti kőprizma csak a ma­got védi és támasztja meg. További hátránya, hogy a mag utólagos javítása meghibásodás esetén igen körülményes és a vizfelőli rézsűt olykor hullám­verés ellen még külön burkolattal kell védeni. A vízzáró agyagmagot mindkét oldalon a finom szemtől a durvági ter­jedő frakcionált szűrőréteggel kell közrefogni, nehogy a viznyomás hatására a puha agyagréteg benyomódjék és lassan beszivárogják a kőgát a durva hézagaiba, átszakadjon és a gát vj^árása megszűnjön. A gát koronáját jármüvekkel járhatóan kell kiképezni, ezért azt bur­kolattal kell ellátni. Itt a köveket kézzel rakják be, szoros elrendezésben. A gát száraz oldalán padkákat, lépcsőket szokás kiképezni. A kőrakatgátak építésekor a köveket nagyság szerint válogatják, eset­leg zúzzák és úgy rendezik az egyes frakciókat, hogy minél kisebb hézag- térfogatú kőgát épüljön és a kövek úgy feküdjenek, hogy a gát utólag már ne nagyon mozogjon, minél kevesebbet ülepedjen. A kőhányás gátaknál jő, ha a köveket minél nagyobb magasságból ejtik a gáttestbe. Szokás, hogy 46

Next

/
Thumbnails
Contents