Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
8. A vízjárás szabályozása tározónál
8.4.1.4 Pilléres és pillérgátak A pilléres gátak lényege, hogy a völgyszelvény teljes szélességét vasbeton pillérekkel kisebb fesztávolságokra osztják és a vizzárő elemek ezekre a pillérekre adják át terhelésüket (8.14/a ábra). A pillérek alakja általában háromszög és természetes, hogy az altalajra - a sulygáthoz képest - többszörösen nagyobb értékű koncentrált-megosztó terhelést fejt ki. Ezért az altalajnak épnek, nem repedezettnek és nagy teherbírásúnak kell lennie vagy vasbeton lemezre támaszkodhatnak a pillérek. A pilléreket néha keresztgerendák fogják össze. A gát vizzárő eleme vasbeton lemez vagy vasbeton héj szerkezet. A pilléres gátakból fejlődtek ki a pillér-gátak, melyek olyan különleges egymás melletti pillérek sorozatából állnak, melyeknek vizfelőli része vízzárásra alkalmas formában van kiképezve. Ennek a gáttipusnak is igen sok változata fejlődött ki: A 8.14/b. ábrán bemutatott pillérgát vizzárő eleme sik vasbeton felület. A betongátak egyéb változataival itt nem foglalkozunk. A két utolsó gáttipus vasbetonjában a vizfelőli oldalon erős húzások keletkeznek. Ez a homlokfelület gondos kialakítását kívánja. 8.4.1.5 Kőhányás és kőrakat-gátak Olyan esetekben, amikor az épülő gát közelében jő minőségű kő vagy kőtörmelék található és az altalaj már nem elég teherbíró falazott gát építésére, kőhányás gátakat vagy kőrakat gátakat építhetünk. Az ilyen gátak az építőanyagok természete és az építési technológia következtében önmagukban nem lehetnek vizzárőak. A vízzárást vagy gáttesten vagy a gáttestben elhelyezett külön vízzáró felület biztosítja. A kőből épült gáttest célja a viznyo- más felvétele, a vízzáró felület megtámasztása. A kőgát szelvénye, annak homlok és hátfal rézsűinek hajlásszöge függ az építési anyag (kő) minőségétől, fajsulyátől, a gáttest építési módjától, annak tömörségétől, az altalaj minőségétől és a gát magasságától. A rézsűk hajlása a vizfelől általában 1:1,5 - l:2,5-es homlok döntéssel légfelöli oldaon 1:1,25-1,7. Ha a gát testének kőanyagát építéskor szórják, akkor kőhányás gátakról, ha pedig kézzel rakják, akkor kőrakat gátakról beszélünk. Kőrakat gátakat általában csekély magasság esetén, kőhányás gátakat pedig nagyobb magasság esetén szokás építeni. A kőgátak alapozása céljából az alapozási felületet letisztítjuk, fogazzuk, szivárgás ellen injektáljuk, és a vízzáró elemet kellő mélységre levisszük (8.15/b ábra). Fontos követelmény, hogy az alapozás síkjának a völgy irányban ne legyen nagy hajlása. 40
