Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
11. Vízerőhasznosítás
11.4 Üzemvízcsatornás vízerőművek Üzemvizcsatornás vízerőműveknek nevezzük azokat az erőmüveket, amelyeknél a turbinákat tápláló vízhozamot - az Uzemvizet - a vízfolyásból mesterséges csatornába vezetik, s a vizerőtelepet a csatornába építik. Az üzemvizcsatornás vízerőmű a duzzasztómű duzzasztásán kívül a vízelvezetéssel nyert esést is hasznosítja. [20] . 11.4.1 A vizerőgazdálkodási terv 1 Az üzemvizcsatornás vizerőtelep elvi elrendezését és hosszszelvényének alakulását a 11.2 ábrán már megadtuk. Ennek alapján elkészíthetjük a vizerőgazdálkodási tervet, melyek számítása elvileg megegyezik a folyami vízerőművekével (11.3.1) Alapvető különbség van a hasznos esések tartőssági ábrájának megszerkesztésében (11.13 ábra). Előbb megállapítjuk a duzzasztási vizszintet (DV), majd a felvizcsatorna veszteségét (h^) és ha ezt levonjuk a DV-ből, megkapjuk az erőtelep felvizszintjét. Ezután előállítjuk a vízállások tartósságát a vízerőmű szelvényében, amelyik az alvizszintet adja. A kettő különbségéből kapjuk a H hasznos esések tartóssági ábráját (11.13 ábra), mely abban tér el a folyami vízerőművekétől, hogy a üzemvizcsatornás vizerő- telepek esetén még az LNV-nél is van hasznos esés és igy az energiatermelés üzeme egész éven át folyamatos .lehet. Az energiatermelési jelleggörbe számítása megegyezik a folyami vízerőművekével. 11.4.2 Üzemvizcsatornás vizerőtelepek általános elrendezése Az üzemvizcsatornás vizerőtelep általános elrendezését a 11,14 ábrán adjuk meg. A vízlépcső célja állandó duzzasztási szint létrehozása a vízkivétel céljából. Ez rendszerint egy mozgatható vagy vegyes gátszerkezetből áll. (lásd a 9. fejezetben részletesen). A vizkivételi mü a vízlépcsőhöz kapcsolódó vagy önálló műtárgy, amelynek feladata 294
