Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
11. Vízerőhasznosítás
Az öblözetbe épített vizerőtelep főbb részei (11.9 ábra): 1. a felső öböl a vizkivételi miivel (a) és az elválasztó pillérrel (b), 2. a vizerőtelep 3. az alsó öböl az elválasztó pillérrel (c). VEZETŐ CÖLÖPSOR 11.9 ábra A tiszalöki vízlépcső általános elrendezése. Felső öböl (1) az elválasztó pillérrel (b); a vizerőtelep (2); az alsó öböl (1) az elválasztó pillérrel (c) Egy ilyen elrendezést a 11.9 ábrán mutatunk be, mely a tiszalöki vízlépcső általános elrendezését adja. A felső öblözet célja az lizemviz helyes rávezetése az erőtelepre. Régebben zárt, ma csak nyílt öblözeteket építenek (Tiszalök és Kisköre). A felső öblözet feneke a vizerőtelep felé esik, mivel a vizerőtelep küszöbje mélyebben van. Különösen fontos az öblözet partjának áramlástanilag helyes vonalozása: ettől is függ az Uzemviz helyes rááramlása az erőtelepre [28, 20j Az alsó öblözet célja az erőtelepet elhagyó Uzemviz helyes visszavezetése az alvizi mederbe. Áramlástanilag helyes kialakítása igen fontos mind az erőtelephatásfokának növelése, mind az alvizi meder eróziójának elkerülése szempontjából. Az öblözetek helyes kialakítása csak kisminta kísérlettel lehetséges. Az elválasztó pillérek a felső-, ill. az alsó öblöt határolják el a duzzasztómű terétől. A felső elválasztó pillér hossza és alakja jelentősen befolyásolja az áramlási viszonyokat a felső öbölben. A túl hosszú pillér ferde áramlást hoz létre, s elsősorban a duzzasztómű melletti turbina vízellátása kedvezőtlen lesz. A pillér orra körül nagy fenéksebességek lépnek fel, ami kiüregelődést okozhat. A hosszú elválasztó pillér drága is. De nem kedvező az áramkép a túl rövid pillérnél sem. A helyes méretet és alakot modellkísérlettel kell meghatározni. 285 )
