Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

8. A vízjárás szabályozása tározónál

továbbá az egyenlőtlen süllyedésekből és a gát mozgásából keletkezhetnek repedések.

Ezek elhárítása céljából a sulygátakat tömbökből, a gát vizfelőli oldalát vizzáró-betonból épitik és az esetleg átszivárgó vizeket a gát belsejében, a vizzáró homlokfal mögött elhelyezett, szivárgó drénhálózattal gyűjtik össze és vezetik el. A drénhálőzat kiterjed a gát kereszt- és hosszmetszetére egyaránt (8.11 ábra).

Szivárgó rendszer a sulygátban keletkező felhajtóerő ellen

A homogén sulygátakat tehát tömbökben épitik, sakktáblaszerüen. Ez az épitési mód lehetővé teszi, hogy a cement kötése közben keletkező hő eltávozzon, ami egyébként olyan káros felmelegedést okozhat, hogy lerontja a beton szilárdságát. A már elkészült betontömbök közé kerülő tömböt egyébként szoros illeszkedéssel épitik be. Helyes tömbméretek esetén a gát homogén sulygátként működik. (A hézagokon átszivárgó viz mennyiségét a gát homlokfalának tökéletes szigetelésével csökkenthetjük.) A nagy hőmérsékleti és változó nyomásingadozásnak kitett, általában nagy dimenizóju gattest különböző részei különböző mértékben és irányban mozognak. Ezeket a mozgásokat - dilatálásokat, kitéréseket - a repedésmentes alakváltozás méreteit túlmenő helyeken tervszerűen, megfelelő szerkezeti elemek - dilatációs hézagok - beépítésével biztosítani kell.

A világ legnagyobb sulygátja az amerikai Boulder gát, mely 221 m, az indiai Bakhra gát 212 m magas.

37