Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

11. Vízerőhasznosítás

A közepes esésű vízerőmű átmenetet képez a kis- és nagyesésü vízerőművek között, és jellemzői is ennek megfelelően alakulnék.

Hazai viszonyaink között általában a kis és közepes esésű vizerőtelepek fordulnak elő. így pl. a kesznyéteni erőtélep (11,6/b ábra) közepes esésű (H=* 13, 5m) mig valamennyi többi vizerőtelepünk kisesésü. Részben ezért is, a továbbiakban csak a kis és közepes esésű vizerőtelepek vázlatos ismertetésével foglalkozunk. A kisesésü vízerőművek általában folyami vízerőművek mig a közepes esésüek üzemvizcsatornásak, részben ezért, részben pedig e két vizerőmütipus alapvetően eltérő általános elrendezése miatt a továbbiakban ezt a felosztást fogjuk követni.

11.3 Folyami vízerőművek

/

A vízfolyás medrében vagy átvágásában épült vízlépcsőt - ha kizárólag vagy elsősorban az energiatermelés céljára épült - összes műtárgyaival együtt folyami vízerőműnek nevezzük [20] .

A továbbiakban csak a vizerőgazdálkodási tervvel és a vizerőtelep ismertetésével foglalkozunk.

11.3.1 A vizerőgazdálkodási terv

Vízerőművek tervezésének alapja a vizerő-gazdálkodási terv. Feladata a vizerő-hasznositás alapvető adatainak meghatározása, továbbá segítséget adni a kivitelre kerülő változat kiválasztásához, igazolni annak gazdaságosságát és megadni üzemi jellemzőit.

E helyen csak arra szorítkozunk, hogy a már megtervezett, kihasznált folyószakaszra bemutassuk a teljesitménygörbe meghatározásának gondolat- menetét.

Tételezzük fel, hogy a duzzasztási vizszint alacsonyabb az LNV-nél (11.7/a ábra) és az erőmű szelvényében ismerjük a vízállások (11.7/b ábra) és a vízhozamok (11.7/c ábra) tartóssági görbéit. A vízerőmű szelvényében a felvizszintet a duzzasztási (DV) vizszint adja meg mindaddig, amig egy olyan a permanens, egyenletes állapothoz tartozó nagy vízhozam (Q ) nem érkezik, amely már duzzasztás nélkül is csak a DV-nél képes lefofyni.

Ugyanakkor, a mindenkori alvizszintet a tartóssági görbe vízállása adja meg. A vizerő P [kw] teljesítménye a (11.3) alapján a pillanatnyi H [mjhasznos eséstől és a turbinákon átbocsátott Q [_m3/sj vízhozamtól függ. A H-hasznos esés viszont a DV szint és az alvizszint különbsége, melynek tartóssági görbéje 11.7/b ábráról azonnal leolvasható.

280