Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
11. Vízerőhasznosítás
A gyakorlatban használatos teljesítmények: 3 kW - kilowatt 10 watt MW - megawatt 10^" GW - gigawatt 10^ " TW - terawatt 10^" 11.1.2 A vizerőkésziet A (11.2) összefüggés szerint, valamely vízfolyás L-szakaszának teljesítménye (energiája) a Q vízhozamtól és a H eséstől függ, melyek azonban a gyakorlatban változnak részben az idő részben a műszaki feltételektől függően [_20j. Ennek alapján megkülönböztetünk:- elméleti vizerőkészletet,- műszakilag hasznosítható vizerőkészletet és- gazdaságosan hasznosítható vizerőkészletet. Vizerőkészleten értjük valamely vízfolyás adott szakaszának egy évre vonatkozó (E) teljesítményét kWő -ban: E = 8760 p[kWh] (11.3) Egy vízfolyás Q vízhozama éven belüli változásának tartósságát a vízhozam tartóssági görbe (11.5/a ábra) adja meg. A vizerőkészletek jellemzésére az energiagazdálkodás tudományos világszervezete, az Energia Világkonferencia a P^, P^ és P^q teljesítmények, valamint az ezekhez tartozó E , E és E évi energiamennyiségek megadását vezette be. Az lehetővé y J K jU teszi az összehasonlítást egyes vízrendszerek, országok vagy földrészek vizerőkészlete között, mert igy azonos alapokon nyugvó adatokat vetünk egybe. Teljesebb képet ad a vizerőkészletről a Kertai [_20]által javasolt vizerőkésziet-görbe, amelynek a megszerkesztéséhez az előbbieken kívül szükség van az elméleti teljes vizerőkészletre is. (11,5/b ábra). Az elméleti teljes vizerőkésziet az > E = 8760 P, kWh t k L J (11.4) 277
