Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
10. Víziközlekedés, víziutak és műtárgyaik
csatornában fordulni, mig kijut a szabad vízfelületre. Erős szélnél fordulat közben annyira hátranyomhatja a vitorlást a szél, hogy a kijutás lehetetlen. Kedvező alaprajzú kikötőt mutat a 10. 48/a ábra, amelyiken a siófoki kikötő vázlatos rajza látható. A kikötőbejárat után rögtön a vitorlás kikötő következik a teherkikötő mélyebben van bent a part felé, azért, hogy a közúti csatlakozást biztosítani lehessen, hely jut még a teherkikötő mellett a halászkikötőnek is, ahol a halászhaj ők rakodása és javítása történik. A személykikötő külön van választva a vitorlás és teherkikötőtől olyan helyen, ahonnan gyalog is könnyen elérhető a község középpontja. A személyhajók kikötőjével szemben forditóhely van fenntartva a személyhajők részére, hogy azoknak ne kelljen a kikötőből hátramenetben távozni. A kikötő közepén levő sziget részben üzemi berendezések részére, részben üdülőnek van fenntartva. Ezen a szigeten helyezkedik el egy kisebb spoxthajó javító műhely és a hajók teleltető raktárai. A kedvezőtlen vitorlás kikötőkre példaképpen a fonyődi kikötő látható a 10.48/b ábrán. A 10.49/a ábrán a balatonfüredi nyilt kikötő vázlatos elrendezését mutatja. A kikötő a mélyebb vízbe épített szigetből áll, amelyiket egy kö- töltés (móló) köt össze a parttal. A kikötő metszeteit a 10. 49/b ábra mutatja. Az alaptalaj nehezen összenyomható iszapos homok, azonban az építménynek olyannak kell lennie, hogy a homok kitérését, vagy az áramlások által való kimosását meggátoljuk. A Balatonnál kialakult módszer szerint ezt úgy érik el, hogy vasbeton cölöpsor mögé vasbeton lemezeket, vagy vasbeton szádfalat helyeznek el, a fal stabilitását horgonyzással is biztosítják és kővel töltik ki a fal mögötti teret. Maga a sziget ilyen módon épült partfalak közé feltöltött kotrási anyag (homokosiszap). A 10. 49/b ábrán a b-b és c-c keresztmetszetből látható, hogy a különböző tipusu hajóknak különböző partmagasság a legkedvezőbb. Bár a Balatonon kismértékű a vizszint ingadozása, mégis előfordul, hogy a hajók pereme a rakodó part, ill. a partfal élének magasságába kerül. A hullámzás okozta mozgásnál ilyenkor a hajó fennakadhat a partfalon, vagy a hajókon levő peremléc törik össze. Ennek elkerülésére a dörzsgerendákat (csúszó fa) magasabbra helyezik el oly módon, hogy meggátolja a hajó peremének rátolódását a partfal szegélyére. A magasított csuszófa egyúttal kisebb hajók részére megkönnyíti a kikötésnél a kötél elhelyezését. A d-d metszet a balatoni parton kialakult partvédelem típusát mutatja. A vízben levő lejtős kőhányáshoz körives fal csatlakozik, utána egy kisiej- tésü, közel vízszintes szakasz következik, amelyet egy 10-20 cm magas fog zár le. A körives partfal rész helyett gyakran 1:1 lejtőjű rézsű szerepel. A közel vízszintes szakaszt általában burkolni kell. Az ilyen partfalaknál a kisebb hullámok csak a vízszintes szakaszra futnak fel, az erős viharoknál előálló nagy hullámverés azonban messze bedobja a vizet a partfal mögé. A partfal mögé kerülő viz ezután a partfal alatt szivárog vissza a Balaionba és igy lassan elmozgatja a finom homokot és iszapot a Balaton felé. 263
