Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
10. Víziközlekedés, víziutak és műtárgyaik
hajókat nem érheti olyan tartós szélirány, amelynek hosszabb meghajtási hossza van. Ettől függ ui. a hullám magassága, s ezért nem veszélyes a part felöl fújó szél. Az állóvizeknél medencés kikötőket általában akkor kell épiteni, ha a hullámverés olyan nagy, hogy a kikötött hajók biztonságát veszélyezteti. A-A METSZET NÉZET 10.46 ábra Partfal vasbeton szádpallőkból A Balatonon az uralkodó északi- és északnyugati viharok mellett a Balaton északi partján a medencés kikötők nem annyira indokoltak, mint a déli parton. Ha a térképen végignézzük a balatoni kikötőket, láthatjuk, hogy a déli parton medencés kikötők (zárt kikötők) épültek, mig az északi parton általában csak kikötő mólók (nyilt kikötők) vagy kikötő hidak azért, hogy a hajók kikötését a mélyebb vizben lehetővé tegyék. A medencés kikötők tervezésénél feltétlenül figyelembe kell venni, azt, hogy a medencés kikötőbe sporthaj ők közlekednek és a vitorlásoknak legtöbbször nagy szél idején kell gyorsan, menekülésszerüen bemenni a kikötőbe. Az a kikötőmedence, kedvezőbb, amelyiknél az uralkodó szélirány (az erős szelek iránya) oldalról éri a bejáratot, tehát a vitrolások a kikötőből oldalszéllel távozhatnak, vagy oldalszéllel mehetnek be a kikötőbe. A bejárat után a nagy széles vízfelület kedvez a vitorláshajők által végrehajtandó műveleteknek (10. 47/a ábra). Kedvezőtlen az olyan medencés kikötő (10. 47/a ábra), ahol a kellő szabad viztér nincs meg a medencén belül ahhoz, hogy a hajók a szél ellen való haladásnál kevés fordulattal is célhoz érjenek. Látható az ábrán, hogy a kikötő belsejéből ellenszélnél egy vitorláshajónak többször kell a szűk 261
