Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
10. Víziközlekedés, víziutak és műtárgyaik
10.4 Kikötők és rakodók A kikötők és rakodók olyan természetes vagy mesterségesen kialakított vízfelületek, amelyeken a hajók védett helyzetben tartózkodhatnak. A kikötőket a hajózás szempontjából a rakodásra kerülő áru minősége és a kikötő elhelyezése vagy forgalmi célja szerint osztályozhatjuk. Ebből a szempontból lehetnek darabáru kikötők, kő, gabona, vagy egyéb tömegáru kikötők, petróleum kikötők, szénkikötők. Üzemi szempontból lehetnek ipari kikötők, kereskedelmi kikötők, javító kikötők, téli kikötők, üzemanyag kikötők stb. Elhelyezés szerint a kikötők lehetnek egyszerű rakodópartok, vagy medencés kikötők, folyami kikötők vagy tavi kikötők (állóvíz kikötők). A következőkben a műszaki különlegességeik- és a tervezési szempontok szerint fogjuk csoportosítani a kikötőket. A kikötők részletesebb csoportosítását lásd Kertai: Vízfolyások III. c. tankönyvében [j20] . A továbbiakban csak a hazai szempontból fontosabb belvízi kikötőkkel foglalkozunk és ezeket is a műszaki különlegességeik szerint csoportosítjuk. Nem foglalkozunk a kikötők tervezéséhez szükséges alapadatok beszerzésének, feldolgozásának és kiértékelésének rendszerével. 10.4.1 Folyami rakodók és rakpartok A folyami rakpartok vagy rakodók a folyam partján kiépített partfalból vagy rézsüs partbukolatból állnak, amelyek mellett a folyó kellő mélységgel rendelkezik, vagy ez a mélység folyószabályozási módszerekkel biztosítható. A rézsüs partokat vagy függőleges támfalu rakpartokat kikötőknek akkor szoktuk nevezni, ha a rakparthoz ut vagy vágányhálőzat csatlakozik, rakodó- berendezésekkel van felszerelve, esetleg raktárak is tartoznak hozzá. A partfal lehet rézsüs és függőleges. Rézsüs rakpart metszetét mutatja a 10.37/a ábra. Mint látjuk a rézsüs rakpart lehet lépcsős kiépítésű, vagy padkás burkolattal ellátott. A rézsüs rakpartok annál kedvezőbbek a hajó kikötése szempontjából minél meredekeb-' bek. Ennek természetesen a rézsű állékonysága és a burkolat lecsúszásának veszélye korlátokat szab. A padkák alkalmazása azonban különösen a mere- dekebb rézsűknél fontos, mert a kikötési műveletek alatt a baleseti veszélyt csökkenti, meggátolja az emberek vízbe csúszását. A padka azonban túl széles nem lehet, mert apadó víznél könnyen fennakadnak rajta a part mellé felállított hajók. A folyami hajózásról tanultak alapján tudjuk, hogy a hajók rögzítése a parthoz rézsüs partkiképzésnél csak támasztó gerendákkal történhet. Célszerű a támasztógerendák rögzítésére előre megfelelő fészkeket készíteni a rézsűben. A rézsüs rakpart, ha rakodőberendezéseket alkalmazunk, akkor nagy kinyulásu darukat igényel, aránylag könnyű rajta kirakni a szálli- 250
