Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
10. Víziközlekedés, víziutak és műtárgyaik
még elfogadható gazdaságossága miatt. Ürítéskor a töltőzsilipet zárjuk és kinyitjuk az Uritőzsilipet. A fenéktöltés (10.16/b ábra) áramlástan ilag a legkedvezőbb, de ez a megoldás egyben a legdrágább is. A töltő-üritő nyílások a vastag fenéklemezben vannak kialakítva. Előnye, hogy nagyobb magasságoknál is biztosan tölthető a kamra és az egyik oldali töltő, vagy ürítő zsilip elromlása esetében is viszonylag egyenletesen lehet a kamrát a fenék felől megtölteni. Az ábrán bemutatott elrendezésnél a töltőnyilások csak a zsilip közepe táján vannak elhelyezve. Ilyen részleges elhelyezéssel elkerülhetjük azt, hogy hosszirányú lengésbe kerüljön a viz akkor, ha a hullámverés miatt, van egyéb okból lüktetővé válik a töltőviz bevezetése. A hullámzás ilyenkor szimmetrikusan fejlődik ki a töltőnyilásokkal ellátott mezőktől jobbra-balra, és ilyen szimmetrikus hullám nem löki a hajót előre egy hátra. A zsilipek töltése nemcsak a kamrában levő nyugodt vízfelszín kívánalmait kell hogy kielégítse, hanem a kamra előtt és mögött levő viztérség felszínét se mozgathatja meg. így vizerőtelep mellett épült nagyobb kamráju hajózsilip töltése erősen lesüllyesztheti a duzzasztott vizszintet; annyira, hogy a vizerőtelep teljesítménye is változik. Ezért a töltéshez szükséges viz kivétele gyakran távolabb történik a hajózsiliptől, de minden esetre olyan helyen, hogy a vízlépcsővel összeépített vizerőtelepet a lehetőség szerint ne zavarja. Hasonlóképpen a hajózsilipek ürítése is megzavarja a viz- erőtelepek teljesítményét, ha az alvizet erősen lengésbe hozza és megnehezíti a zsilipelésre váró hajók helyzetét is. A fenti hatások csökkentésére szolgálnak a felső és alsó várakozó térben elhelyezett hosszú terelő falak (10.12 ábra). 10.2.3.1.3 Zsilipkamrák falai A hajózsilipek kamrája U keresztmetszetű felül nyitott keret, esetleg különálló oldaltámfalakból és külön épitetett fenéklemezből áll. A 10.17/a ábrán falazatból készült függőleges falu kamrát látunk, amelynek töltése körülfutő csatornával és oldalról betorkoló töltőnyilásokkal van megoldva. A hajózsilipek kamrája erős igénybevétel változásokat szenved a töltés és ürítés folyamata alatt, amikor 6-10 perc alatt gyakran 10 m-es vizszintkülönbség változás van a kamrában. A talajvizállás szerint gyakran egyaránt kell szigetelni a falakat a kívülről befelé történő, vagy pedig a belülről kifelé történő szivárgás ellen. Bármely irányú szivárgás lazulást okozhat a kamrafalak körül a talajban és előidézheti a kamrafal repedését. A 10.17/b ábra vasbetonból épült zsilipet mutat. Ezt a keresztmetszetet a bökényi zsilip építésénél alkalmazták. (Ez volt Európában az első vasbeton hajózsilip. ) Az alaplemez közepén levő kőterhelés az alaplemeznek a felhajtóerő okozta nyomatékét csökkenti akkor, ha a kamra üres. A függőleges fal mögött levő sovány beton az eredeti zsilipben nem volt megépítve a későbbi vasbeton partfal építések mutatták ilyenneka szükségességét 220
