Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
10. Víziközlekedés, víziutak és műtárgyaik
A billenő kapu (10.14/d ábra) a felső zsilipfőknél használatos. A billen őkapn mozgatása a viznyomással szemben történik amikor a mozgató erőt csökkenti a kapu vízszintes szárára ható viznyomás. Kezdeti billentés esetén, amikor a kapu fölött még nem ömlik át viz, töltőviz ereszthető a kamrába megfelelő energiatörő berendezésen keresztül. 10.2.3.1.2 Hajózsilipek töltési- ürítési rendszerei Hajózsilipek töltésénél, valamint ürítésénél úgy kell bevezetni a vizet a kamrába, hogy az a kamrában álló hajókat, vagy ürítésnél a zsilipelésre váró hajókat ne veszélyeztesse, ne okozzon olyan hullámzást, amelyik a kamra egyik, vagy másik oldalához löki a hajót, és ne okozzon olyan hosszirányú áramlást, amelyik a hajót előre, vagy hátra rángatja a kamrában. Minél nagyobb vízlépcső mellett történik az ürítés- vagy a töltés, annál nagyobb sebességgel érkezhet a viz a kamrába, vagy távozhat onnan, és annál kedvezőtlenebb hullámzás, vagy áramlás keletkezhet. A töltés - és ürítés megoldására ezért az idők folyamán különböző módszerek fejlődtek ki, amelyek közül vannak tökéletesebbek és kevésbé tökéletesek, költségesek és kevésbé költségesek. Az alábbi töltési- és ürítési módokat különböztetjük meg:- homloktöltés, a kapuk vagy a küszöbök alatt,- megkerülő csatornával, a felső főben,- körülfutó csatornával, a kamra oldalán,- fenékcsatornákkal, a kamra fenéklemezén át. A emelhető, süllyeszthető és billenő kapukkal (10.14 ábrák) megvalósított zsilipkamratöltés a felső főn keresztül történik, s ezért ezt homloktöltésnek nevezzük. Hátránya, hogy a zsilipkamra csak egyik végén kapja a viz- táplálást, s ezért a kamrában a vízfelszín hosszirányban olyan ferde lehet, hogy az a hajóval együtt lengésbe jöhet. Megkerülő csatornával történő zsiliptöltést mutat a 10.15 ábra. A kapukat megkerülő rövid csatorna a kiáramló vizsugarat szembefordítja a hatékonyabb energiatörés érdekében. Aramlástanilag hasonló a homloktöltéshez. Közepes magasságú kamrák esetén használják. A kamra ürítése hasonló módon történik. A körülfutó csatorna töltő-üritő rendszerének lényégé, hogy a felső főbe bevezetett töltőviz a kamra kétoldalán körülfutó csatornába jut, melyből a kamra felé eső töltő-üritő nyílásokon keresztül ömlik a zsilipkamrába (10.16/a ábra). Ekkor az Uritőzsilip zárva van. A hosszirányú vizelosztás áramlástanilag igen kedvező. A töltő-üritő nyílások elrendezése akkor a legjobb, ha azok nem egymással szemben vannak, hanem az átellenes vizsu- garak egymás mellett suhannak el. így a kamrában homorú vízfelszín alakul ki, amelyben a hajók a kamra közepén maradnak. Hazánkban a körülfutó csatornás megoldás terjedt el, főleg kedvező áramlástani tulajdonsága és 218
