Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
10. Víziközlekedés, víziutak és műtárgyaik
10. VÍZKÖZLEKEDÉS, VÍZIUTAK ÉS MŰTÁRGYAIK \ A viz iköz le kedésen az állő és áramlő vizeken lebonyolított személyi és áruforgalmat (viziszállitás) értjük. Viziutaknak nevezzük az állő és áramlő vizek azon szakaszait, melyeken az adott vizijármüvel közlekedhetünk. Azokat a műtárgyakat, melyek a hajózást (személy- és áruszállítást is) lehetővé teszik a viziközlekedés műtárgyainak nevezzük. Egy-egy műtárgy egyidejűleg természetesen több célt is szolgálhat. A tananyag nem teszi lehetővé, hogy a viziközlekedés problémáiba és különösen a műtárgyak részleteibe elmélyedjünk. Számos kérdésre még visszatérünk a Vizépitési műtárgyak és a Vízfolyások III. c. tantárgy során [.20., 34] . 10.1 Víziközlekedés 10.1.1 A viziközlekedésről általában A viziszállitás és a viziközlekedés feltehetően szinte egyidős az emberiséggel. Az ókorban, a Níluson és a tengereken már fejlett hajózás volt. A rómaiak idejében a hajózás továbbfejlődött. A vasúti szállítás megjelenése a XIX. században némileg visszavetette a viziutak fejlődését. A viziközlekedés két csoportba osztható: tengeri és belvízi közlekedésre. A továbbiakban csak a hazai viszonyaink között szóbajöhető belvízi haj ózással foglalkozunk. A belvízi közlekedés a viziutak jellege szerint történhet:- természetes vízfolyásokon és tavakon- szabályozott vízfolyásokon és tavakon- csatornázott vízfolyásokon- mesterséges (hajózható és hajó) csatornákon. 197
