Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
8. A vízjárás szabályozása tározónál
irógit 8.1 ábra Vízgyűjtő, vízfolyások, tározó (a) és vizkészletnövelés (b) A tározót általában csak a normális tározási szintig szabad feltölteni. A nem teljes kiegyenlitésli tározóknál előfordulhat, hogy a pillanatnyi rendkívüli árvíz a normális tározási szintre fut rá. A gát árvizlebocsájtő mütár gya azonban nem tudja levezetni a maximális árvizhozamot, igy a tározó vizszintje egy maximális tározási szintre fog átmenetileg felemelkedni. Ilyen tulemelkedést a gátnak feltétlenül ki kell bírni. A gát koronaszintje A m értékkel van magasabban a maximális tározási szint fölött. A tározó üzemvizlebocsájtó műtárgya csak a mininális tározási szintig teszi lehetővé a tározó leürítését. A fenékkiüritővel a teljes tározó teret kiüríthetjük. A Am biztonság értéke függ a gát nagyságától, jelentőségétől, a topográfiai, geológiai viszonyoktól, a tóban keletkező hullám magasságától, jelentőségétől, a meghatározásának pontosságától,és az árvízi biztonságtól A tározó kihasználási foka (k) azt fejezi ki, hogy - valamely idő alatt - a tározó saját hasznos befogadóképességének (V) hányszorosát hasznosítja. így pl. valamely n évre vonatkoztatott kihasználási foka: n ahol, ji - az évek száma, ség értéke (Ludin). pedig az 1 évben hasznosított vizmennyi 14 (
