Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
9. Vízlépcsők és műtárgyaik
9.2. 3.6.3 Nyerges gátak A nyerges gát két egymásnak támaszkodó táblából áll. A két táblát duzzasztás idején a háztetőhöz hasonló helyzetben, a táblák alá bevezetett viznyomás kedvező erőjátéka tartja. A duzzasztott viz a felső táblát lebillenteni törekszik, ezzel szemben működik azonban a belső viznyomás közvetlenül igyekszik felemelni a felső táblát, részben azonban az alsó táblát nyomja az ábrán jobb felé, az alviz felé. A belső viznyomás a két táblát összekötő görgős csatlakozás magasságáig emelkedhet, azonban ez a nyomás is elegendő a táblák emelésére. A táblák szétnyílását a két táblát összekető lánc akadályozza meg. Ha a belső viznyomás csökken, vagy a duzzasztott viz- szint emelkedik oly magasra, hogy átömlik a nyerges gát gerincén és igy a külső nyomások nőnek meg, akkor a gát önmagától összecsukódik. A hátsó táblát betonütközők fogják fel, ezekre fekszik fel az ütköző gerenda és a felső tábla a görgős támaszkodáson keresztül az alsó táblát az ütköző gerenda vonalába terheli és ezáltal nem ad külön terhelő nyomatékot az alsó táblára. Hegy a lefektetett állapotból a gát újra felemelhető legyen szükséges, hogy a táblák alatti térségben nagyobb legyen a viznyomás, mint a táblák felett. Akkor, ha a két csukló magasságkülönbsége biztosítja azt, hogy a táblák feletti vizmozgás éppen a kritikus sebességgel álljon elő, akkor a táblák alatt bevezetve a felső (áramló) viznyomást olyan felhajtóerő keletkezik, amelyik a táblákat megemeli. Akkor, ha a táblák alá bevezetett viz magasságát szabályozzuk valamilyen szerkezettel, a gátat nemcsak a legnagyobb duzzasztást biztositő helyzetben, hanem annál alacsonyabb helyzetben is rögzíthetjük. A nyerges gátnak itt leirt változata (Pfletschinger- féle) a nicki Rába gátnál került megépítésre. A mai nyerges gátak fejlődése lehetővé tette a kisebb kezdeti küszöbmagasság mellett is a gát üzemét. A nicki Rába gát után terelőpad biztosítja a túlzott mértékű kimélyülés ellen a csatlakozó mederfeneket. A gerendákból készült terelőpad a 9. 48 ábrán látható A_ pontnál hézaggal csatlakozik a gáttesthez. A gátról leömlő viz a hézag felett átsurranva kerül a terelőpadra és onnan a mederbe. A hézag fölött áthaladó viz szívást, és ezért a terelőpad alatt a szádfal felé irányuló áramlást okoz. Ez az áramlás kimélyülés esetén a hordalékot a terelőpad alá sodorja és biztosítja azt, hogy a kimélyülés csak korlátozott mértékű lehet. 181
