Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

9. Vízlépcsők és műtárgyaik

föl-vagy Lefelé kapaszkodva elmozdul a henger. Elég a hengert egyoldalon mozgatni, nem szükséges mindkét végén a felhúzó szerkezetet alkalmazni. A henger kedvező centrális inercia nyomatéka miatt nagy torziós nyomaté- kokat tud felvenni és ha az egyik végén a hengerre a rácsavart lánc segítségével a hangért forgatjuk, a henger másik végén is fel tud kapaszkodni a fogas-sinre. (lásd. a 9.41 ábrát).

Kedvező mozgathatósága és az egyszerű hengernek néhány később felsorolandó hibája miatt a hengeres gátat továbbfejlesztették. így alakult ki a 9. 43 b és c ábrán látható csőrös henger.

A metszet

B metszet

fogas sm Magányos hengeres gát főmetszetei

Ez kiküszöbölte az egyszerű hengernek azt a hibáját, hogy a henger felemelkedésekor a henger alatt átrohanó viz, a kör felületről nem rögtön éles határvonallal szakad el, és szívást okoz a henger alsó felületén. A szi- vás erősen lüktető, változó lehet annyira, hogy egyizben a henger leszakadása is előfordult.

A csőrös hengernél az emelés kezdetén, amikor nagy sebességek állnak elő, a henger alján a leválás a csőr éle mentén határozott vonalban történik és igy nincs lüktető szivás a henger alsó oldalán. A 9.43/c ábrán pajzsos henger látható, melynél a henger átmérője csak a statikailag leg- szükségesebb méretekre van szor'tva és a henger végein alkalmazott nagyobb átmérőjű kerekeken történik a görgetés- és a pajzs elforgatása.

171