Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

9. Vízlépcsők és műtárgyaik

9.28 ábra

Kézi fatiltő (a) és fatáblás zsilip beton gátfőben (b)- a vizátbocsájtás a lesüllyesztett tábla fölött sokkal kedvezőbb az utófenék szempontjából (9.30/c ábra).- a táblák teljes kiemelésekor az alsó tábla alatt átáramló viz sebessége csökkenthető (Pl. 10 méteres duzzasztásnál v = ^ 2g • 10 = = 14 m/s!, mely tönkre teheti a gátat).

A függőleges megosztás előnyei;- a csökkenő fesztáv miatt csökkenthető a gátszerkezet vastagsága (emlékezzünk: M = pl^/8)- csökken a felhúzó erő is- csökken a gátbeszorulás veszélye.

Egy függőleges megosztásu kettős-táblás, kézi felhuzószerkezetes acéltáblás zsilip vázlatos elrendezését, metszetét és nézetét mutatja be a

9.31 ábra.

Tervezéskor adott a trapézszelvényü csatorna, annak B fenékszélessége, § rézsűhajlása és a h duzzasztási vizszint. Tételezzük fel, hogy a felhuzóerő csökkentése céljából az elzárótáblát függőelgesen ketté osztottuk. A zsiliptáblákat egy felül nyitott, U- keresztmetszetű vb. szerkezetű vályúban helyeztünk el (9.31 ábra). A két tábla, az oldalsó betonfalakba (parti pillérek v. gátfők) elhelyezett hornyokban, mig középen egy kettős U-vas hornyában csúszik. 159