Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

9. Vízlépcsők és műtárgyaik

Mozgatható gátjaink vannak Békésszentandrás, Békés, Bökény és Gibárton (ilyen lesz a Nagymaros-i is) Tiszalök, Kisköre, és vegyes gátjaink vannak Bőcs, Ikervár, és Felsődobszán. A vegyes gát lényege, hogy a gátszelvény egyrésze álló (beton) a többi pedig mozgatható gáttal van lezárva. Az álló gátrészt vagy a gát teljes szélességében viszik végig és erre kerül a mozgó rész, vagy az egyik oldalon kerül az álló gát a DV-ig érő koronaszinttel. Az elsőhöz hasonló pl. a Rába folyó ikervári vegyes gátszerkezetü duzzasztóművé (9.27 ábra).

<- -Q> ,

'4! 5 -i

í‘4

Q. Q.

A nagyobb mélységig érő szélső nyilás célja a hordaléklebocsátás elősegítése. A kismélységü mozgó gát egy magas küszöbszerü álló gátra fekszik fel.

A lejtős gátalak megkönnyíti a görgetett hordalék átgördülését.

A mozgatható gátak lényegében csak a gát szerkezetében térnek el az álló gátaktól. A előfenék utófenék, alaplemez, gátfők és átmeneti felületek szerkezeti kialakítása és ezek funkciója lényegében csaknem azonos. A mozgó gátaknál azonban szükségesek meder- és parti pillérek, melyeknek szerepe a mozgó gát megtámasztása, felhúzása és felfüggesztése. A mozgatható gátakat a továbbiakban csak gát-nak vagy elzáró szerkezetnek nevezzük. Vegyes gátaknál, a fix gát utófenekét a mozgógátak utófenekének méreteivel szokták kiképezni.

J 57