Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
9. Vízlépcsők és műtárgyaik
műtárgy alapozási síkjára ható felhajtó erő. Ha a gáttest 1 fm hosszúságára jutó gát-alapozási felületét F-el és a kőzet járatainak felületét AF-el jelöljük, akkor az alapsik egységnyi felületére jutó felhajtó erő (f) értéke: Célszerűbb azonban az ilyen altalaj repedéseit injektálással elzárni, vízzáróvá tenni. Hazai viszonyaink között vízépítési műtárgyainkat legtöbbször szemcsés talajokra kell építeni. Az ilyen altalajban, a talaj szemcseszerkezetétől és a hidraulikai feltételektől függően kialakul a felhajtó erő és meg van a hidraulikus talajtörés előfeltétele is. A tervező feladata, hogy a szivárgási feltételeknek megfelelően úgy tervezze mega műtárgyat, hogy állékonyságát feltétlenül biztosítsa. Mi a továbbiakban csak szemcsés altalajokkal foglalkozunk és feltételezzük a Darcy törvény (v = ki) ismeretét. Emellett betonmütárgyak, gátak alatti síkbeli szivárgással foglalkozunk. 9.2.2.3.1 Grafikus eljárás gátak alatti szivárgási jelenségek számítására A Hidromechanikából tudjuk, hogy a szivárgás ideális folyadék potenciális áramlásának tekinthető. Ebben az esetben van egy olyan ^ (x, y) potenciálfüggvény és egy (x,y) áramfüggvény, melyeknek parciális differenciálhányadosai a szivárgási sebességösszetevőket, az alábbi, Cauchy-Riemann összefüggése szerint adják meg: 9 V d_¥= 9 V VX in 9 y ; vy 9 y 3 x (9.3) A közelitő grafikus eljárásnál a (p - konstans potenciál-felületek és a W = konstans áramfüggvények teljes differenciálhányadosai közötti függvénykapcsolatból indulunk ki. Egy </> = konstans potenciál görbe ds = AB szakaszán d (/> = 0, vagyis (9.16/a ábra): 9 Q 9 x dx + — dy = 0 0 y 135
