Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízépítési hibák (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
8. Egy kavicsrakodó berendezéseinél felmerült hibák
8.3 A hibák javítása A hibák közül az elhelyezés javítása nem hajtható már végre, illetve nem gazdaságos a végrehajtása. Egyébként is kérdéses, hogy célszerűbb megoldást a jelenlegi partviszonyok megengedtek volna-e? Minden esetre a pillér körül a jelenlegi elhelyezés gyakoribb kotrást fog igényelni a szükséges mélységek fenntartása miatt. A mérethibáből származó üzemzavar az év nagy részében megnehezítette volna a rakodást, és ezért a tölcsért át kellett alakítani. Az átalakítás a tölcsér Duna felőli oldalának levéséséből és a hur-rosta átalakításából állott (L. 82-, ábrát). Ehhez az átalakításhoz és a jövőben esetleg tervezendő hasonló berendezésekhez szükséges volna gondosan megállapítani a gém helyzetét és mozgásait a rakodás előtt és alatt. A kérdéses helyzeteket részben számítással, részben természetben végrehajtott kísérletekkel állapíthatjuk meg. Számítással megbízhatóan megállapítható adatok:- Az elevátor tervei alapján a kirakodási magasság, üzemanyaggal fel- töltött és un. 10%-os állapotban, (ilyankor az üzemanyagnak - kenőolaj a hütővizkészletnek csak 10%-át veszik figyelembe).- A kirakodási magasság változása, akkor, ha a hajótest néhány fokot hossz-tengelye körül elmozdul egyenlőtlen terhelések folytán. Ilyenkor különböző valószínűségű hajlásszögeket veszünk figyelembe és egyszerű szögfüggvényekkel számítjuk a változást. Ilyen hajlásszög változásokat okozhat a hajó vizterhelésének az Uzemanyagfogyasztással nem összhangban történő kiegészítése.- A tervekből és a fentebb kiszámított kirakodási magasságokból számíthatók azok a magasságok, amelyekben szilárd építményt elhelyezhetnénk anélkül, hogy a gém szerkezetében kárt tenne, azaz a kirakodási magasságot javítjuk (csökkentjük) a szerkezeti magassággal.- Számítással kell meghatároznunk azt az elevátor billenőst, amit erős széllökések okozhatnak. Egyenletes szél hatását a vizterheléssel egyensúlyozni lehet. A széllökések hatását kísérletekkel nem állapíthatjuk meg, mert mesterségesen széllökést előállítani nem tudunk. A számítás a hajó súlypontjának, a szélnyomás nagyságának és a súlypontra kifejtett nyo- matékának, valamint a hajónak a billentő nyomaték hatására történő megdőléséből végezhető el. A billentő nyomaték és a dőlésszög közötti összefüggést az un. Reed diagram fejezi ki. A Reed diagram megállapítása minden úszóműre külön-külön történik. Számítással lehet a kísérletileg megállapítandó adatokat is rögzíteni, azonban ezek természetüknél fogva, annyira a helyi viszonyok és a folyón lebonyolított hajózás függvényei, hogy a kísérlet megbizhatóbb. A szőban- forgó kotróval, illetve elevátorral a természetben kell a kísérleteket végrehajtani. A kísérletekkel a számítással megadott alapméretektől való eltéréseket határozzuk meg. 96
