Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízépítési hibák (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
4. Egy folyami duzzasztómű fenéklemeze kopóbetonjának meghibásodása
aktiv segítséget nyújtott. Ezek eredményeképpen a kopóbeton réteg fokozatosan felszakadt. A kopóbeton réteg felszakadás veszélye továbbra is fennáll, hiszen az átáramló vizsugár okozta tetemes nyomás és a szivárgási nyomás együttesen felszakitani igyekszik a már több helyen meglazult réteget. Előfordulhat az is, hogy a felvizfelőli résfal valahol "ablakos”, vagyis a viz a résen át közvetlenül az alaplemez alá jut. Ennek a lehetősége fennáll, hiszen a kivitelezés során számos résfal hibát fedeztek fel. Amennyiben ez igy van, a felszivárgás is hozzájárulhatott a kopóbeton réteg felszakadásához. 4.4 A helyreállításra vonatkozó javaslatok A rongálódás felszámolására vonatkozó javaslatok megtételénél a károsodást feltehetően okozó jelenségek megszüntetésére, ill. a technológiai lehetőségekre kell tekintettel lennünk. Ezzel összefüggésben a káros mértékű szivárgás elleni védelemre és a hidraulikai körülmények miatt fellépő erőhatások elleni védelem kérdéseivel foglalkozunk. 4.4.1 Védekezés a szivárgás káros hatásai ellen A 4. 3. fejezetben részletesen kifejtettük a szivárgás kialakulásának lehetőségét elősegítő hibákat. Jelen körülmények között a szivárgás teljes megszüntetésére irányuló erőfeszítések nem járnának sikerrel. Ezért olyan módszer kidolgozására van szükség, amely a jelenlegi adottságok esetén is gazdaságosan kivitelezhető. A szivárgás jól valószinüsithető helyei, sávjai, ill. az egyes betonozási tömbök határai megállapíthatók. Ennek közelitő ismeretében olyan szi- várgó bordák összefüggő hálózatából álló drénrendszert kell kiépíteni, amely az átszivárgó viz tetemes részét összegyűjti és a kopóbeton réteg felső szintjéig nyúló szivárgó testeken át a mindenkori alvizszint által szabályozott nyomással az alviz felé vezeti. A vázolt rendszer egyszersmind azt a célt is szolgálja, hogy a kopóbeton réteg alsó síkja környezetében - legalábbis a hálózat mentén - a nyomás ne sokkal haladja meg a mindenkori alvizszint nyomását. A szivárgó bordák tervezett helyét, valamint a szivárgó testek helyszínrajzi elhelyezkedését a 4-3. ábra szemlélteti. A 4-3, ábra a részletén a szivárgó bordák tengelyvonalát, b részletén a kialakítás részletrajzát mutatjuk be. A szivárgó bordákat szürőbetonből kell készíteni, melyhez a szivárgó testek monolitikusán - ugyancsak szürőbetonből készítve - csatlakoznak. A szivárgó testek esetleg készülhetnek OV1KUV szűrőkből is, előregyártva. Az említett szűrőt műanyag ragasztó felhasználásával rendelésre, 45
