Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízépítési hibák (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

13. Vízfolyásokba vezetett szennyvízlevezető csövek hibái

13.3 A pakúra szennyezés ismertetése

3

1974. január elején a Dunai Vasmű egyik 5000 m -es tartályából meghibásodás következtében nagy mennyiségű - mintegy 4000 to - pakura került a Duna medrébe.

Az első helyszini felmérések és légi felderítések megállapításai szerint a Duna medrébe kerUlt pakura mintegy 80%-a a dunaföldvári hid feletti, hozzávetőlegesen 12 km-es hossszon terült el (13-4, és 13-5. fényképek),

13-4. fénykép

A szabadfelszinU szennyesatorna árok a gerebekkel. A hideg hatására a pakura egyrésze már itt megdermedt

A pakura - vagyis a kőolaj atmoszferikus hyomáson végzett lepárlásának desztillációs maradéka - sötétbarna - fekete, szoba hőmérsékleten viszkózus, kenőcsszerU folyadék. Megjelenési formája és ennek a hőmérséklettől függése nagyon közel áll a "szilvalekvár" konzisztenciájához. q

A védekezés első 10 napjában a hőmérséklet napi maximuma -2 +4 C,

minimuma -5-0°C között, mig a védekezés második szakaszában a napi

maximum +2- +9°C, a minimum pedig -1 - +4°C között volt. így a tömör és a hőmérséklettől többé-kevésbé ragadós anyag a kézi szerszámok és gépek megfelelő kezelése mellett kitermelhető, rakodható, szállítható volt, (13-6. fénykép).

161