Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízépítési hibák (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

1. Földgát surrantós árapasztó műtárgyának meghibásodása

eső sebesség összetevők a merőleges ütéshez képest elhanyagolható nyirő igénybevételeket okoznak. Ha azonban durvább édesség, fogak, gerendák, sakktáblaszerü felület áll a rohanó viz útjába, a nyomásingadozások nagyobbak, és különösen nagy lehet a pillanatnyi szivás. Az ütések (szívások) • ilyenkor is az akadályt burkoló felületre merőlegesek, tehát vizszintes irányúak is lehetnek.

Az 1-1. ábrán az árapasztó rajza alatt felrakva a vizugrás és a várható ütések nagyságának vázlatos rajzát láthatjuk. Két változat szerepel itt:- az egyiknél az 1:4 lejtésű surrantó sima betonból készült és igy a surran- tó végéhez sokkal nagyobb sebességgel érkezik a viz, viszont a vizmélység csak 16 cm; az alatta levő másik változatnál érdesebb surrantó esete van feltüntetve, amelynél a vizmélység 30 cm. A két ábra egybevetéséből látható, hogy a nyomásingadozások a kisebb sebességgel érkező viznél mennyivel kisebbek. Megfigyelhető azonban, hogy a kisebb sebességgel érkező viz, hacsak a lefolyó csatornába külön nem gondoskodunk a vizszint mesterséges duzzasztásáról, közel a kritikus vízmélységhez kezdi meg a vizugrást és ezért a vizugrás után a kedvezőtlen hullámzások okoznak nyomásingadozásokat.

A simább és érdesebb surrantó összehasonlításánál azonban nemcsak a vizugrás körül keletkező nyomásokat kell figyelembe venni, hanem azt a körülményt is, hogy az érdesebb surrantómegoldásoknál a lerohanó viz a lejtőn nyilván nagyobb nyírást fejt ki, mint a simább surrantónál és igy a surrantó burkolatának méreteit befolyásolhatja.

Az 1-1.d, ábrán az örvénylő viz ütései és a hullámzás okozta viznyo- más közti különbségre az ábra bal sarkában levő A, B, C vázlatok hívják fel a figyelmet. A ábrán láthatjuk, hogy a sztatikus viznyomáshoz a pillanatnyi ütés hozzáadódhat, vagy esetleg abból levonódik és ennek megfelelően az oldalfal nemcsak változó nagyságú nyomásokat, hanem esetleg forgató nyoma- tékot is kaphat. A B ábrán a hullám -mozgás okozta változások láthatók. Itt csak nyomásingadozás léphet fel és nyomaték csak az eredő helyének kismértékű változásából;származik, szerepe alárendelt.

Az árapasztó vizszintes bukőrészén előálló vízmélységek az árapasztó rajza alatt torzitott léptékben külön fel vannak tüntetve. Ha a sugár alatt szivás keletkezik, és a gyakorlatban ez az eset forog fenn, akkor a sugár vastagsága még tovább csökken, tehát a sebesség nő és itt is felléphetnek kedvezőtlen ütések. Bár ezeknek nagysága mint a nyomásokat bemutató mellékábrákból is látható nem olyan nagy, mint amilyen nagy a surrantó végén, mert ott a vizsugárnak az energiatartalma is sokkal nagyobb, azonban kellemetlen következményei lehetnek az ingadozó szívásnak, ha a burkolat itt megreped és a burkolat alatti szivárgás megélénkül. Ebben az esetben talajtörés is állhat elő. Ennek elkerülésére szokásos a belső vizszintes bukó koronát a surrantóhoz érintőlegesen csatlakozó enyhe Ívben készíteni. Az iv sugarát úgy kell megválasztani, hogy a legkedvezőtlenebb terhelésnél is a bukó lejtős hátfalu bukóként működjék.

11