Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízépítési hibák (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

12. Egy folyami vízierőmű alvízi medrének gyors eróziója

hatásokat tükrözi a 12-4. ábra, amely jól mutatja, hogy az első üzemelési időszakban történt legnagyobb kimélyülések helye a szívócső kilépési pontjától számított mintegy 180-200 m távolságban, közel 40-50 m széles sávon alakult ki. A későbbiek során a kimosás a mederszakasz közepe felé terjedt.

ad. 2. A sebesség csúcsértéke, az egyenlőtlen sebességelosztás miatt, a mederkimélyülés kezdeti időszakában max. v=2,5-3 m/s körüli érték volt, ami a mederszükitést is figyelembevéve tetemes lokális part- és mederfenék közeli sebességet jelentett. A csavaráramlás, a sebesség pul- záció, a hullámzás, stb. következtében a hordalékban szegény viz jelentős belső és'külső energiával rendelkezett ahhoz, hogy a hordalékegyensulyi állapot gyors helyreállítására törekedjen. Erre elsősorban az utómedert biztositó kőszórás és a rézsüláb előtti szegélyszőrásnál volt lehetőség. Így a viz az említett helyeken a mederanyagot viszonylag gyorsan kimosta, majd a part és a meder felé haladva mély és nagyterületű kimélyülést okozott.

ad. 3. A jelenség időbeli lefolyása szempontjából döntő jelentőségű a mederanyag kimosással szembeni érzékenysége. Az adott esetben a védtelen mederanyag 0,25-0,40 m/s vizsebesség esetén elsodrásra kerül. Emlékeztetve a ténylegesen kialakult v = 2-3 m/s vizsebességre, a gyors mederkimosás érthető.

ad. 4. Természetesen a medermélyülés ténye önmagában még nem jelent problémát. Káros viszont, ha a partvédő müvek, vagy a műtárgyak stabilitását veszélyezteti. Ez ellen pedig csak úgy lehet védekezni, ha mind a partvonal áramlástanilag megfelelő kialakításáról, mind a megfelelő part- és mederbiztositó müvekről gondoskodunk. A 12-3. ábrán vázolt öblözet- nél a lábazati szegélyszőrás szerkezeti megoldás tekintetében elégtelen volt és az utómeder biztosítással sem volt összhangban. Erőteljesebb, területileg nagyobb meder biztosítás ugyan nem akadályozta volna meg a kimosást, de az olyan helyre lokalizálódott volna, ami a müveket nem károsítaná. A kimélyülés okozta medermélyülés egyébként a tetemes szelvénynövekedés révén a vizsebesség csökkenését, a medermélyülés mérséklődését eredményezi.

ad,5. A vízerőmű csucsüzemét olyan erőszakos átfolyásszabályozás jellemzi, amely során a sebességek igen gyorsan változnak az időben (12-2 . ábra). Ezek a változások nagy tehetetlenségi erőhatásokkal járnak, amelyek az alvizben eróziós hatást keltenek. Az erőmű asszimetrikus vizátbocsájtá- si üzeme csak fokozza a kedvezőtlen áramlási viszonyokat.

151