Kozák Miklós - Hamvas Ferenc: Vízépítési tapasztalatok (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1982)
41. Egy víz-távvezeték építési hibái
41. EGY VÍZ-TÁVVEZETÉK ÉPÍTÉSI HIBÁI I 41.1. Helyzetleírás A vízzel szemben támasztott mennyiségi és minőségi követelmények egyre fokozottabb növekedése teljesen uj feladatok elé állítja a vízépítési szakembereket. Régen a vízhiányokat a legtöbb esetben helyi vízkészletekből fedezték. Az uj igények és a vízkészletek tér- és időbeli eloszlásának ellentéte szükségessé tette a nagytérségű vízgazdálkodási szemlélet kifejlesztését. Ennek lényege, hogy a vízigények kielégítését nagytávolságú vízátvezetéssel oldja meg. Az ilyen vízátvezetéshez általában hosszú, nagy átmérőjű és nagynyomású csővezetéket szükséges építeni, melyek a vízkészletek helyétől egészen a tisztitő müvekig ill. a fogyasztókig szállítja a vizet. Az utóbbi évtizedben számos ilyen vezeték épült a világon, de hazánkban is. Közeleg az a korszak, amikor az egész országot víztávvezetékek hálózzák be, csaknem úgy mint az elektromos távvezeték hálózat. A víztávvezeték létesítése igen költséges és szakszerű megépítését nagymértékben befolyásolják az építési feltételek, melyek gyakran igen kedvezőtlenek. Az ilyen távvezetékeket a földbe kell helyezni a fagyhatár alá, a felszíni közlekedés és a folyamatos vízszállítás biztosítása céljából. A továbbiakban egy ilyen nagy víztávvezeték építésének tapasztalataiból adunk közre egy építési tanulságot. Elöljáróban azonban röviden összefoglaljuk azokat a sajátosságokat, amelyek a probléma megértéséhez feltétlenül szükségesek. Az adott távvezeték 0 1200 mm-es SENTAR idomokból épült. Az egyes elemek közötti vízzárást gumigyűrű biztosította. Az ilyen csővezeték építését az egyik végétől kell kezdeni. A már beépített cső végére gumigyűrű kerül és erre kell ráhúzni a következő csőelemet. A ráhuzást külön feszitő szerkezet végzi. A jó vízzárás alapvető követelmény. Ennek feltétele, hogy a gumigyűrű a helyére kerüljön az egész kerület mentén. A gumigyűrű tökéletes vízzárásáról nyomáspróbával győződünk meg. A nyomáspróbát azonban csak hosszabb (500- 1000 m) szakasz megépítése után célszerű elvégezni. Az ilyen szakaszok végeit különleges módon úgy kell kialakítani, hogy a szabad cső még vak fedéllel lezárható legyen. Ehhez különleges csőelemek szükségesek, melyeket vasbeton ágyazatokba kötnek be, nehogy a fedélre nehezedő egyoldali nyomás az utolsó csőelemet leszakítsa az előző szakaszról.- 119 -
