Kozák Miklós - Hamvas Ferenc: Vízépítési tapasztalatok (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1982)

40. Egy ipari víz-távvezeték létesítésének és üzembehelyezésének tanulságai

4. Olyan beruházás tervezését és építését elrendelni és elkezdeni, amelyre nincs engedély nem szabad.

5. Az a tény, hogy a 25 db sorozatos csőtörés kijavítása után a IL és III. sz. uj vezetéken 5 hőnap alatt újabb csőtörés nem fordult elő, elsősorban beépítési és anyaghibákra vall. Nincs biztosíték azonban arra, hogy más hiba (1. az

1. és 2. pontokat) nem történt.

6. A csőtörések a 40-2. ábra és a 40-1. táblázat szerint elsősorban a legnagyobb nyomású helyeken (0-310 m) fordultak elő. Ugyanakkor ezek a helyek azok, ahol a vízből kivált levegő a legnagyobb járulékos dinamikus hatásokat fejtheti ki. Végül a csővezeték hosszmenti (40-2. ábra) és alaprajzi vonalozásában itt volt a legtöbb iránytörés is. Mindezekből következtethető, hogy ha legalább ezen a 350 m-es szakaszon nagyobb falvastagságú csővezetéket alkalmaztak volna, az csökkentette volna a csőtörések számát.

A cső típusát a teherbírás szempontjából tehát a belső Igénybevételek, a terepadottságok és a nyomvonal térbeli alakulásának megfelelően válasszuk meg.

7. A csővezetékek kivitelezési hibái rendszerint a következő okok miatt fordulhatnak elő: nem kellő szerkezetű és anyagú, vág y átfagyott ágyazat; a cső melletti és körüli nem kellő tömörítés; nem a külső dinamikus terheléseknek megfelelő talajtömörités a munkáraokban; a csövek csatlakozásánál a fej- gödör nem elégséges mérete, ami miatt a cső nem fekszik fel folyamatosan a tömöritett ágyazatra; a csővezetékek szabálytalan kivitelezése (nincs meg az előirt kötéshézag, kicsipődik a tömitőgumi, kavics vagy idegen anyag kerül a tömítéshez stb.); az iránytörések kitámasztó tömbje helytelenül épül meg; a cső helytelen tárolása és rakodása, mely rejtett csőhfbát okozhat.

8. Az építés során a folyamatos és szakszerű ellenőrzésnek rendkívül fontos szerepe van. Ennek a következőkre kell kiterjednie: ép csövek szakszerű beépítésére; a szakaszos nyomáspróbákra (1. a 41. témát). Minden érdemleges észrevételt teljes részletességgel kell a munkanaplóban rögzíteni. Mivel számos esetben fordult elő szabálytalan szállításból és tárolásból adódó csőhiba, ajánlatos, ha a tervező saját maga is ellenőrzi a már a csőszállítások elején ezt a munkafolyamatot.

9. Az üzemelést próbaüzem kell hogy megelőzze, melynek technológiai folyamatát igen gondosan kell megszervezni. Különösen a szivattyútelep rákapcsolásakor kell óvatosan eljárni a következők szerint: a vezetékszakaszt lassan és folyamatosan kell feltölteni és gondoskodni kell a légtelenitésről; a tolózárakat lassan nyissuk, ill. zárjuk; számoljunk a hirtelen áramkimaradásból adódó leállás hatásával; próbaüzemet csak a tervező beleegyezésével és a betervezett szivattyúval szabad megvalósítani.

10. Az adott csőtörésekkel kapcsolatban számos olyan kérdés merül fel, melyeknek utólagos tisztázása gyakran lehetetlen, de ezek is szerves részei lehettek a csőtöréseknek. Ilyenek pl.: a cső munkaárkának minősége milyen volt, mivel köves, agyagos volt a talaj, milyen volt az időjárás, mert a csapadékos idő eláztatja az ágyazati anyagot is; mikor és milyen gépekkel épült a 150 m-es szelvényben lévő árok és az itteni beavatkozás vajon nem segitette-e elő a cső ágyazatának lazulását és a csőtöréseket; milyen volt a tömörítés mi- 117 -