Kozák Miklós - Hamvas Ferenc: Vízépítési tapasztalatok (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1982)
39. Egy bujtató tönkremenetele
39. EGY BÚJTATÓ TÖNKREMENETELE Az alábbi műtárgy tönkremenetele szoros kapcsolatban van e jegyzetsorozat 9. sz. témakörével. Mindkét műtárgy az Árkus belvizfőcsatorna és a IV. -XIV. öntözőcsatornát keresztezi és mint Arkus I. ill. Arkus II. műtárgyak ismeretesek. Ebben az esetben név szerint tárgyaljuk a témát. 39.1, Általános helyzetleirás Az ptvenes évek extenziv gazdasági fejlődése, az akkori népgazdasági tervezés nagy jelentőséget tulajdonított a Hortobágy minél teljesebb mezőgazdasági hasznosításának. A fejlődés szempontjából elengedhetetlennek tartották a puszta szikes földjeinek az öntözéses gazdálkodásba való teljes bevonását, a talaj öntözéssel, elárasztással való javítását és ezáltal a mezőgazdaság részére a korábbiakban terméketlennek tartott jelentős nagyságú földterület megnyerését. A Tiszafüredi Öntözőrendszer már Üzemelt, a Tiszalöki Vízlépcső és Keleti Főcsatorna épitése folyamatban volt. A Tiszakeszi szivattyúteleptől kiinduló Halastói tápcsatorna látta el vizzel a Hortobágy halastavait és öntözőtelepeit, melyek kiépítése ekkor már megkezdődött. A tápcsatornából délnyugatra ágazott ki az akkor Nyugati Főcsatornának elnevezett öntözőcsatorna, melyet később a Nyugati Főcsatorna főmüvi kiépítése után annak mellékágaként N-XIV-nek neveztek el (39-1. ábra). Feladata a Hortobágy délnyugati és nyugati részén elterülő nagy gazdaságok vizzel való ellátása. Az érintett terület káros belvizeinek főgyűjtője az Árkus főcsatorna volt, mely ma is ezt a feladatot látja el és rajta keresztül adható le vizpőtlás a Hortobágy folyón keresztül a Hortobágy-Berettyó főcsatornába. Az N-XIV magasvezetésU csatornaként épUlt ki és az Árkus főcsatornával való keresztezéseit keresztezési műtárgyak beiktatásával oldották meg, melyek az Árkus I. és Árkus II. elnevezést kapták. A műtárgyak jellege közel hasonló. Az Árkus mértékadó vízhozamára áteresz, illetve "U" szelvényű vasbetoncsatorna felső részén az N-XIV vízhozamának elvezetését biztosító "U" szelvényű csatornahíd épült. Mindkét műtárgynál lehetőség volt az N-XIV öntöző főcsatornából az Árkusba bizonyos mennyiségű viz leadására. így e műtárgyak kettős rendeltetésUek voltak.- 90 -
