Kozák Miklós - Hamvas Ferenc: Vízépítési tapasztalatok (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1982)
36. Dróthálós gabion kőgátak rongálódása
lődott. A gát baloldali bekötése alatt mintegy 80 cm átmérőjű alámosás keletkezett. Az utófenék a kimélylilés következtében részben tönkrement, a gáttest pedig a felvizoldal irányában mintegy 60 cm-t megdőlt (36-3.* kép). A III. sz. gátnál - amely teherbíró, ellenálló, homokkő rétegen nyugszik - lényegében károsodást nem tapasztaltak. A IV. sz. gátnál a felvizfelöli oldalnál is, az alapozási sik közelében kimélyülés keletkezett. Ez a gát is megdőlt a felviz irányába. Az első árhullám levonulása után a jelentősen megrongálódott II. sz. gátnál helyreállítási munkák kezdődtek. A további kimély ülés megakadályozására TB minőségű terméskő feltöltést alkalmaztak, melyet betonba ágyazott terméskő réteggel kívántak lezárni. A lezáró réteg elkészülte előtt újabb árhullám vonult le, amely a munkálatokat megszakította. A második árhullám az előzőhöz hasonló intenzitású csapadék hatására keletkezett. Az igen rossz állapotban lévő II sz. gátnál a helyzet tovább súlyosbodott. A viz, a már beépített mintegy 4 m3 terméskő anyagot is elsodorta, a balparti bekötés alsó Gabion elemeit pedig leszakította. A jobbparti bekötésnél átzuduló viz a gátat megkerülte, és mintegy 400-450 m3 talajt kimosva a gát bekötését teljesen leszakította. A gáttest alatti talajréteg fellazult, a gát jobboldali része igy támasz híján maradt. A gáttest felvizirányu dőlése 1,20 m-re növekedett. A többi gátnál is, az előző állapothoz viszonyítva kisebb rongálásokat tapasztaltak. 36. 3. A hibák okai A károsodások okainak felsorolása előtt megkell említenünk, hogy a 36-1. ábra szerinti kiosztásban tervezett vizmosáskötő gátakkal nem lehet megoldani a vízmosás teljes megkötését. Az I. sz. gát feltöltési szintje ugyan eléri a II. sz. gátét, a többi gát azonban csak részleges megkötést eredményez. Szükséges tehát a gátak besűrítése és a vízmosás fejrészének teljes megkötése is. Ennek híján a hátrarágődás, elfajulás veszélye továbbra is fennáll, sőt a gátudvarok feltöltődése után további nehézségekre is számítani kell. A rongálódások okait elemezve a következők állapíthatók meg:- A gát fel- és alvizfelöli oldala közötti vizszintkülönbség hatására nemcsak a gátkoronán volt vízátfolyás, hanem közvetlenül a gáttesten is. Ez azt eredményezte, hogy az alapozási sik közelében és a szárnyfalaknak a földdel érintkező felületén nemcsak az átszivárgó viz, hanem a nagysebességű vízátfolyás talajlazitő, erodáló hatása közvetlenül is érvényesült. Alapvető vizépitési szabály, hogy szivárgás esetén a talaj csak fordított szűrő közbeiktatásával érintkezhet a durvább (kő) szemcsés anyaggal (szürőszabály!).- A vízmosás altalaja és környezete laza településű, homok, homokos lösz. Az ilyen talajok már viszonylag kis sebesség esetén is gyorsan erodálódnak. Az adott esések mellett fennáll a veszélye annak is, hogy a gátudvar gyorsan feltöltődik, az elégtelen gátkiosztás pedig nem teszi lehetővé az esés oly- 56 -
