Kozák Miklós - Hamvas Ferenc: Vízépítési tapasztalatok (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1982)

33. Egy fenék-bukógát környezeti eróziójának tanulságai

2. Ennél sokkal nagyobb hiba az, hogy e két támfal olyan örvénylő-kavargó kiáramlást hoz létre, amelynek erózió képessége - a csillapítás helyett - felfokozódik! Közismert, hogy minél görbébb vonalú az áramlás, minél nagyobb a turbulencia mértéke, a vizsugár erózió képessége is annál nagyobb. Ez a két benyúló fal (33-1. kép) igen nagy forgókat és egyenlőtlen sebességeloszlást hoz létre az alvizben. Az ilyen vizmozgás játszi könnyedséggel szaggatja el a gyenge földanyagu védtelen földrézsüt.

3. Az utóágyazat hossza (L = 4 m!), az ilyen áramlási viszonyokhoz képest túlságosan rövid! Figyelembevéve a kedvezőtlen mederanyag szerkezetét (finom homok és homokliszt) az utóágyazat és burkolat szerkezete sem megfe- lelő. A durva kőszórást elhagyó viz sebessége mihelyst a földmederre ér, hirtelen megnövekszik, ami csakis eróziót eredményezhet. A rövid és rosszul kialakított utófenéken olyan forgókkal teli, egyenlőtlen sebességeloszlásu áramlás alakul ki, amelyik lüktetve, hullámozva, forogva zudul a védtelen alvizi mederre (33-3. kép).

4. A műszaki leírás nem emliti meg, hogy a meder mélyülést megelőzően végeztek-e talajfeltárást. Ilyen fihomszemcsés, növényzettel benőtt ftiedrek mélyítése, nagyobbitása már számos esetben okozott, utólagosan, hasonló gondokat. Ez is hozzájárulhatott a partok suvadásához.

5. A műtárgy szelvényében, a szelvényszükület, a földmederhez képest túlságosan szembetűnő (33-1. ábra). Gyengekohézióju talajban ilyen arányú szelvényszlikités nem szerencsés.

33.5. Tanulságok * 1 2 3 4

Az elmondottak alapján levonható tanulságok:

1. Vízfolyásokban a szelvényszűkület aránya mindig legyen összefüggésben a meder eróziós ellenálásával. Minél nagyobb a szelvényszükület aránya, annál nagyobb a vizsugár eróziós képessége.

2. Az energiatörő berendezéseket az idevonatkozó alapelvek figyelembevételével kell megtervezni. A jő energiatörőben nem alakulhat ki tömör, egységes nagy görbületü és nagy sebességű vizsugár, és az ilyen állapotú viztest nem is bocsájtható a gyenge szerkezetű alluviális mederre. Az itt alkalmazott "energiatörő" fal igen szerencsétlen megoldás!

3. Az utófenék és utőágyazat hosszát és szerkezetét mindig az áramlási, geotechnikai és üzemi viszonyoknak megfelelően kell kialakítani. A vizsgált példánál e tekintetben is hibák történtek. Az utófenék és ágyazat hossza rövid, szerkezete pedig nem megfelelő.

4. A mederkotrást mindig előzze meg rendkívül alapos talajmechanikai tanulmány.- 42 -