Kozák Miklós - Hamvas Ferenc: Vízépítési tapasztalatok (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1982)
33. Egy fenék-bukógát környezeti eróziójának tanulságai
33. EGY FENÉK-BUKÓGÁT KÖRNYEZETI ERÓZIÓJÁNAK TANULSÁGAI Egy mliszakt létesítmény tartósságát, biztonságát akkor tervezzük meg helyesen, ha valamennyi szerkezeti elemét az azt érhető igénybevételnek megfelelően méretezzük, alakítjuk ki. Ha a műtárgy biztonsága tekintetében annak valamely szerkezeti elemét alultervezzük, akkor ez az egész műtárgy károsodására vezethet. 33.1. Előzmények és rövid helyzetleírás Az egyik vízfolyáson vizkivételi és vizszintszabályozási célból több zsilip épült, melyekkel a vízfolyáson vízlépcsőket hoztak létre. A műtárgyak szabad nyilása olyan kicsiny volt, hogy az nem volt képes a vizet káros duzzasztás nélkül levezetni. így az árvizek a műtárgyakat megkerülték, és azokat körbe mosták és a műtárgyak összeomlottak. Ezt követően a medermélyülés felgyorsult és értéke elérte az 1,2-3 m-t is. Ezután vették tervbe, hogy a vízfolyás medrét az 1960-as évek elején számottevően kibővítik azzal a céllal, hogy a 10 éves gyakoriságú árvizeket a kö- zépvizi meder levezethesse. A terv szerint fenéklépcsőket is kellett építeni a mederfenék stabilizálására, lépcsőzésére. Az átlagos fenékesés értéke J = = 0,0005 %0 (azaz 50 cm/km) volt. 33. 2. A létesítmény főbb műszaki adatai Az egyik bukót átmetszésbe tervezték (33-1. ábra). A továbbiakban ezt ismertetjük. A bukógát vízhozam adatai: Ql% = 75,0 m3/s Q3%= 58,0 m3/s Qio% = 40,0m3/s A bukőgátat Qgc^-os vízhozamra méretezték. Ez a vizhozamérték igen számdttevő. Figyelembe véve a két "energiatörő" fal közötti L = 6 m távolságot,- 34 -
