Kozák Miklós - Hamvas Ferenc: Vízépítési tapasztalatok (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1982)
31. Kétszintes, vasbeton ülepítő medence létesítésének tapasztalatai
31.4. Összefoglaló megjegyzések Újításkor, újszerű szerkezetek bevezetésekor - mint esetünkben sík helyett lemezszerű fenékkiképzéskor körültekintően kell mérlegelni az előnyöket- hátrányokat, mindenekelőtt a kivitelezhetőség szempontjait. A kivitelezhetőség leronthat (vagy éppen hátránnyá változtathat) minden ténylegesen lehetséges vagy vélt előnyt. A kivitelezhetőségre nagy vonalakban, de megfelelő érzékkel kiválasztott fontos kis részletekben is gondolni kell. Terv és építés eltéréseit szabványos és konvencionális (vagy éppen ujdonságszerü) gyakorlat szerint számba véve, a szerkezeteket ezekre az eltérésekre is méretezni - ellenőrizni szükséges. Ezekből az eltérésekből számított hatások, igénybevételek gyakran elérik vagy meghaladják a tökéletes kivitelezés feltételezése mellett kiadódó mértékadó teher c so portos itás igénybe vétele it. A hibák elleni biztosítás két igen régi és fontos eszköze: a szerkesztési- épitési szabályok, konvenciók betartása és az egyszerű, de helyes nagyságrendű becslő számítási ellenőrzése a pontos méretezésnek. Ilyen szerkesztési építési szabályok: alátámasztatlanságok, épitésközi változások feltétele, kiékelések alkalmazása, kevés, de kritikus helyen a minimális méretek növelése minimális vasalás betartása, munkahézagkiképzések stb. A műtárgy fenéklemeze nem is siklemez, hanem alulvasalt, előnytelen feszített lemezmü, amelyre nagy önsúly mellett nagy hasznos (parciálisán ható) teher hat. Ha már hiba történt, különösen fontos az alapadatok, a tendencia tisztázása. Csak a pontos adatok, helyes tapasztalati analógiák segítenek a tendencia jő becsléséhez. (Egy ferdére sikerült torony, vagy gyárkémény kidőlésre gerjeszti magát. Esetünkben a tendencia, az egyensúly automatikus létrehozása). Adathiány, különösen hibás adatok téves következtetésre vezethetnek. A repedéseket kizárólagosan még a vízzel való feltöltés előtt a kedvezőtlen nyomatékok okozták. A repedések tágassága maximum 3,7 mm volt. A vízveszteségek jelentős részben az oldalfalakon és nem kizárólag a fenékrepedéseken következtek be. A vízveszteség nem növekvő, hanem csökkenő tendenciájú volt, ivóvízzel prőbázáskor is. A vizáteresztés rendeltetésszerű szennyvizes üzemeléskor viszonylag gyorsan lecsökkent, majd megszűnt a 3 éves jótállási időn belül. A medence válaszfal tövében (oldalfalak és fenéklemez csatlakozásnál) a beton rendkívül fészkes, tömörítetlen, a szétosztályoződott kavicsszemek kala- pácsütésre kiomlanak, a beton könnyen fejthető. Ezt az állapotot a kifogásolható kivitelezési munka mellett, a befogási nyomatékok morzsoló-nyomő hatása is jelentős mértékben előidézte. Az acélbetétek korrózióvédelme a változó, nem mindenütt kielégítő vastagságú betontakarás és vékony, nem hatásos vízzáróvá- kólát miatt nem megoldott.- 16 -
