Kozák Miklós - Hamvas Ferenc: Vízépítési tapasztalatok (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1982)

31. Kétszintes, vasbeton ülepítő medence létesítésének tapasztalatai

A fordított kúpos felületű alaplemez kiképzés általában, az alap biztonságos felfekvése szempontjából kedvező, ha a teljesen kész műtárgyat tételezzük fel.

Ha viszont az építés időbeli sorrendjét (alaplemez, majd az oldalfalak, s végül az átkötő vb. elemek) vesszük figyelembe, akkor azonnal szembetűnik, hogy az utólag, az alaplemez külső - a teherviselés szempontjából leggyengébb - peremére épített 7,5 m magas vb. fai olyan csúcsterhelést ad át az alaplemez szélére, amely könnyen okozhatott repedéseket. Egy, az alaplemez peremén körbefutó vb. gerenda képes volna olyan merevitést adni, amely ugyancsak meg- védené az alaplemezt a repedésektől. A vb. gerendával egyenértékű lehetett volna, ha az alaplemezhez kb. 1 m magas oldalfal is egyidejűleg megépült volna.

A szakértői vélemények is egybehangzóan azt állítják, hogy a vb. fenéklemezen a szerkezeti repedéseket a belső összekötők nélkül megépített körben- futó vb. felmenő falak terhelése hozta létre és alakította ki végleges méretűre. Ezek a repedések már az oldalfalak építésének idején létrejöttek, a nagy peremterhelés következtében. Ebben közrejátszott a kedvezőtlen talajreakció eloszlás, melynek maximuma a fenéklemez elemek közepe tájára esik, továbbá, hogy először a földfeltöltés még hiányzott.

Az építés végső fázisában megépültek a belső kereszttartók és a külső földfeltöltés is. Kialakulhatott az ülepedő feltöltésből adódó köpenysurlődásként jelentkező függőleges többletteher is.

A hibák kijavítása tekintetében két szemlélet alakult ki. Az egyik vélemény szerint a meghibásodások és különösen a repedések következtében előálló vizát - eresztések és talajkimosődások olyan mértékű állékonysági veszélyt jelentenek, hogy védekezés nélkül a műtárgy tönkremegy. Ezért a műtárgyat át kell építeni. Ennek lényege, hogy a kavicságyazatot teljesen kikeli injektálni, a repedéses falaknál vb. bélésfalakat kell épiteni. Ez lényegében egyjieljesen uj medence építését tenné szükségessé, melynek költsége közel azonos az uj medence létesítési költségével.

Egy másik vélemény szerint, a meghibásodások a műtárgy állékonyságát nem veszélyeztetik, s a repedéseket javítással meg lehet szüntetni. A hibák kijavítása kis költséggel megoldható, s utána a műtárgy biztqnsággal üzemeltethető lesz.

A három vizzárősági próba során a vizelszivárgás megengedhetetlen értékű volt. Az átszivárgott viz azonnal átitatta úgy az altalajt, mint az oldalsó feltöltést. Ez az átázás kedvezően befolyásolta a talajreakció eloszlását. A belső vizterhelés hatására a repedések már nem növekedtek, sőt a kedvezőbb ta- lajreakció és oldalsó földnyomás hatására még némileg záródhattak is a repedések.

A vizteher és a repedéseken keresztül átázott talaj hatására a reakció, a negativ befolyási nyomatékok és a földnyomás kedvezően átrendeződött, ami a műtárgy jobb beágyazódását és felfekvési folyamatát, stabilizálódását gyor- sitotta meg.

1974 telén elvégezték a 2. sz. vizzárósági próbát is, miközben az elmozdulásokat is mérték. A kísérlet során szivárgást igen, de észlelhető el- 14 - .