Kozák Miklós - Hamvas Ferenc: Vízépítési tapasztalatok (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1982)
45. A Sión keletkezett rézsűrongálódás
45. A SIÓN KELETKEZETT RÉZSŰRONGÁLÓDÁS 45.1. Előzmények A Balaton fejlesztésének összefüggő vizszintszabályozási feladatok megoldása, valamint a Siő IL osztályú víziuttá való kiépítésének igénye, és nem utolsó sorban a Sió meder tetemes elfajulása szükségessé tette, hogy a vízfolyás rendezésére megfelelő tervek készüljenek. Változtatásokat kellett végrehajtani a vízfolyás vonalvezetése, keresztmetszeti kialakítása tekintetében. Ennek során figyelembe kellett venni, hogy a hajózáshoz szükséges vízmélység (2,20 m) eléréséhez mintegy 45-50 m^/s vízhozamra van szükség. További igény volt az, hogy a Balatónből történő vizleeresztést legalább 80 m^/s-ra lehessen növelni. A beruházási program 1970-ben elkészült, a kivitelezési munkák pedig már 1971-ben megindultak. A Kivitelező nem vízügyi ágazathoz tartozó vállalat volt. A Tervező a Siófoki belterületen már kiépült meder szaka szók kivételével 1:2,5 rézsűhajlású, trapézalaku,keresztszelvényt tervezett. 45.2. Az észlelt károk, a rongálódások feltárására tett intézkedések A kivitelezés az 1971. évben megfelelően haladt, és a Mezőkomárom- Kapostorok közötti mederszakaszon több kilométer hosszúságú, összefüggő rendezett mederszakasz épült. A rézsűket biológiai védelemmel látták el, a füvesítés azonban még a gyökérzóna megerősödése és a kellő sűrűség kialakulása hiján 1971 őszéig még nem következett be. így a rézsűfelület gyakorlatilag még védtelennek volt tekinthető. Az 1971. év őszén a Balatonból történt vizleeresztést követően a 'már elkészült mederszakaszon a rézsű több helyen megcsúszott, felületi hullámosság keletkezett. Mivel a jelenség nemcsak lokálisan, hanem a rendezett mederszakasz számos pontján bekövetkezett az érdekelt vállalatok megbízták a Tervezőt a rézsürongálódás okainak megállapításával, a szükséges rézsüállékonysági vizsgálatok elvégzésével. Ennek érdekében.a Beruházó, a Tervező és az Üzemelő három ellenőrző szelvényt tűzött ki. Ezek közül egyet az átépítés előtti meder szaka szón (I. szelvény), kettőt pedig az újonnan épült partrészen jelöltek ki. A II. jelű szelvényt a Sió 85+490 fkm-nél, a III. jelű szelvényt pedig a 84+280 fkm-nél jelölték ki. A II. szelvény a jelentősebb rézsüromlások helyén, a III. szelvény pedig a viszonylag állékonynak mondható mederszakaszon volt (45-1. ábra).- 158 - , I
