Kozák Miklós - Hamvas Ferenc: Vízépítési tapasztalatok (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1982)
44. Sió töltésdepónia-szakadás
A lecsapolási tervben Tervező előírta a kivitelezés organizációját, külön felhiva a figyelmet arra, hogy a csőzsilip építését kisvizes időszakban (augusztus, szeptember) kell elvégezni. Fontos volt még a depónia átvágásának, illetve a csatornaépítés időpontjának, sorrendjének meghatározása is. A Tervező az ilyen munkálatoknál szokásos módon előírta, hogy először a nagyobb vizát- bocsátóképességU zsilipet, majd alulról felfelé haladva kell a csatornahálózat bővítését, jókarba helyezését elvégezni. A helyszínen adódó problémák szakszerű, a műszaki megoldás lényegéhez igazodó megoldása érdekében a Tervező tervezői művezetésre tett javaslatot. Az ajánlat annál is inkább indokolt volt, mivel a beruházó és a kivitelező egyaránt a Gazdaság volt, amely vizépitőipari gyakorlattal nem rendelkezett. A Gazdaság nem élt a tervezői művezetéssel együttjárő előnyökkel, a javaslatot elutasította. A Gazdaság a lecsapolási tervben előirt munkálatokat 1970 novemberében elkezdte és 1971 májusáig a lecsapoló csatornákat lényegében kivitelezte. A torkolati zsilip építését - melynek, mint említettük minden egyéb munkát megelőzően kellett volna elkészülnie - 1971 nyarán szerették volna végrehajtani. 44.2. A depónia rongálódás körülményei, helyreállítási munkák 1971. junius 28-án a Sió balpart 44+016 szelvényében, illetve közvetlen környezetében a balparti depónia átszakadt. A mintegy 12-14 m hosszúságú szakaszon közel 800 m3 földanyag indult mozgásba, amelynek egy része a Sióba csúszott. A Sió medrének több mint 2/3 részén zátony keletkezett, amely közelítően mintegy 350 földanyagot tett ki (44-3. ábra). A csatorna torkolatánál közel 1,00 m-es kimélyülés keletkezett. A további károk, illetve a Sión esetleg levonuló árhullám vagy á Balatonból történő vizleeresztés következményeként felléphető rongálódások elkerülésére a bevezető csatornában ideiglenes mederelzárást készítettek. Az illetékes Vízügyi Igazgatóság felkérte a Gazdaságot, hogy a védendő területre történő káros vizkijutás megakadályozása érdekében legalább 2 m magas, 1 m koronaszélességű ideiglenes gátat építsen, e munkákat pedig minden haladék nélkül kezdje meg. Egyben sürgősen kérje fel Tervezőt a torkolati mü kialakítására, illetve a kárhelyzet okainak megállapítására vonatkozó konzultációkra. A helyzet vizsgálatakor a Gazdaság nyilatkozata szerint a depónia szakadást, illetve a régi zsilip összeomlását az 1971. junius 28-án hullott rendkívül intenzív, mintegy 90 mm-t elérő csapadék következtében kialakult árvíz okozta. A tényállapot feltárásakor azonban kiderült, hogy a Gazdaság kezelésében lévő csapadékmérőn 1971. junius 27-én 61 mm, a káresemény bekövetkezésének napján, junius 28-án pedig 21 mm csapadékot mértek. A rongálódás helyétől mintegy 5 km-re lévő csapadékmérő állomáson junius 27-én 29,4 mm-t, junius 28-án pedig 29,2 mm csapadékot mértek. így a Gazdaság által közölt adat nem valószínűsíthető. A megépült átereszeken, csatornákon feltárt árviznyomokből arra lehetett következtetni, hogy a két hullámban levonuló árvíz mintegy 1,50-2,00 m3/s viz- hozamu volt. A csatornák rézsűi épek maradtak, károkat nem tapasztaltak.- 153 -
