Kozák Miklós - Hamvas Ferenc: Vízépítési tapasztalatok (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1982)

43. Sajó ártéri vasúti híd összeomlása

43-2. kép

Az összedőlt híd és az elmosott töltés árvízkor

mintegy 6 m mélységi! és 15 m területi kiterjedésű kimélyülés keletkezett. Az árviz levonulása után rekonstruált rombolődást a 43-5. ábrán szemlélhető vázlat mutatja.

43.2. A hid összeomlásának okai, helyreállitás

A hid összeomlását közvetlenül kiváltó okok közül elsősorban.a méretezés szempontjából mértékadó árviz szintjének tetemes növekedését kell megemlítenünk. A kazincbarcikai vízmércén észlelt szintek szerint a vízfelszín valószínűleg már 1974. október 21 -én elérte a hid záradék vonalát. Ekkor a hidraulikai jellemzőkben bekövetkező gyors változás először lüktető, erősen pulzálő vizmozgást, majd a viz emelkedésével hol nyomás alatti, hol szabad átfolyás alakulhatott ki, mint átmeneti állapot, a sebességpulzáció gyors változása mellett. Ez azt eredményezhette, hogy az amúgy is nagy sebesség mederromboló hatását a pulzáciő növekedése aktivan segítette. Amikor a teljes nyomás alatti átfolyás kialakult a sebesség tovább nőtt. A nyomás alatti átfolyás lényegében 1974. október 21-től a hid összeomlásáig tartott. A legnagyobb vizszint október 22-én volt, amikor a vizszint közel 50 cm-rel volt magasabb a hid záradékvonalánál. Ekkor számításaink szerint mintegy 230-240 m^/s viz folyhatott át az- 146 -