Kozák Miklós - Hamvas Ferenc: Vízépítési tapasztalatok (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1982)
42. Kőrakodó elmozdulása
60t80 m között változik. Számos helyen szennyvizkivezető csövek épültek, igen rossz műszaki megoldással, ami a part egyes részein károsodást okozott.- A hullámtér felső rétegsora iszapos homokliszt, amely változó réteg- vastagságban a védgát alatt is megtalálható. Ez alatt szeszélyes rétegződésű szürke és kékesszürke iszapréteg húzódik, amely a hullámtér felszínétől számított mintegy 12rl4 m-re található agyagrétegen nyugszik. A rétegsorok kö; zepesen tömör összletnek tekinthetők.- A laboratóriumi vizsgálatok szerint a kőzetalkotők közül 10-20% az agyag frakció, ami elsősorban illitből és mantmorillonitből áll. Emiatt a talaj térfogatváltozásra hajlamos.- Kisvizkor Tisza felé irányuló talajvizmozgás alakul ki. A hidraulikai gradiens ekkor átlagosan 0,15Í0.20 körüli értéket vesz fel.- A meredek partszakasz állékonyságának fokozatos csökkenése várható, mivel a vizsziningadozás, illetve a nagyvizek alkalmával fellépő átázás a kohézió értékét csökkenti. A kőrakodó alatt és környezetében a talajra ható terhek állandó változásával kell számolni. Ennek hatására a talaj felszínén ki- sebb-nagyobb repedések keletkeznek, amelyekbe a viz behatol a talaj duzzadását, majd a viz levonulása után zsugorodását okozzák. A jelenség a talaj vázszerkezetének szétesését, a nyirőszilárdság csökkenése következtében a részű állékonyság csökkenését eredményezi.- A vizsgált partszakaszon a legveszélyesebb csuszólap mintegy 9,00 m-rel csökkenti a hullámtér szélességét. A számított átlagos biztonság V = 2,27. A kőrakodó szelvényében a felszínre háruló többletterhelés miatt a biztonság \? = 1,25-re csökken, ami igen csekélynek minősíthető. Ilyen biztonságnál a terhek és hatások kedvezőtlen csoportosulása esetén könnyen rézsűcsúszás alakul ki. A kőrakodónál kialakult romlások okait összefoglalva a következő megállapítások tehetők:- A kórakodó szelvényben és az érintett partszakaszon talajmechanikai feltárást kellett volna végezni. Ennek htján a tervezéshez lényeges alapadatok nem álltak rendelkezésre.- A vízoldali részen tárolt kő súlya tetemesen csökkentette a rézsű állékonyságát.- A kőrakodó, illetve a hullámtér talajába a nagyviz idején beszivárgó és a pórusokat kitöltő viz a Tisza viszonylag gyors apadásakor - a talaj kicsiny áteresztőképessége miatt - nem tudja a kvázi permanens szivárgási állapothoz tartozó szintet felvenni. Ez növelte a csúszás és a talaj kisodrás veszélyét.- A kőrakodónál működő rázóasztal-, illetve a gépjármüvek dinamikus terhe az altalajnak átadott rezgések révén annak teherbírását csökkentette.- A támfal méretezéséhez szükséges talajmechanikai adatokat csak becs- lésszerüen lehetett felvenni, igya méretezési bizonytalanság alulméretezett szerkezet kialakításának veszélyét hordozza.- 136 -
