Kozák Miklós - Hamvas Ferenc: Vízépítési tapasztalatok (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1982)

42. Kőrakodó elmozdulása

A rázóasztal felerősítésére 2 db 20x20 cm keresztmetszetű, 4,00 m hosszúságú vb. gerenda épült. A csúszda tartószerkezetének megtámasztásához a támfaltól a viz felé mérve 4,50 m-re 3,00x1,50x0,60 m alaptest készült.

Jellemző szintek a következők:

Cölöpalapozásisik: 77,90 mAf

Támfalnál a terepszint: 81,40 "

Kőrakodő felső sikja: 86,50 "

Árvízvédelmi töltés koronaszintje: 89,30 "

"0" viz 79,45 "

LNV 88,49 "

A kőrakodó 1969-ben kezdett üzemelni.

42.2. A károsodás kialakulása és okai

A kőrakodó az 1969. évi Üzembeállítástól kezdődően folyamatosan működött 1976-ig. Ezen időszak alatt többször viz alá került, sőt 1970-ben mintegy 2,00 m magas viz borította el. Az 1976. évben a levonult árviz után ismét üzembe akarták állitani a kőrakodót, de az ilyenkor szokásos műszaki bejárás során tapasztalt rendellenes jelenségek azt meghiúsították. A kőrakodó és a természetes hullámtéri szint találkozási vonala környezetében közel félkör alakú 80-1Ó0 cm-es mélységű, 4-6 cm szélességű repedés keletkezett (lásd 42-1. ábrát), amely a parti rézsűig futott ki. Ugyanekkor a facölöp támfal néhány eleme a Tisza irányába elmozdult, a cölöpsor fogőfái megrepedtek, a tartócsavarok szemmel láthatóan meghúzódtak, megfolytak. A csavarkötések helyén a fogófák több helyen megroppantak. A Tisza irányába történt elmozdulás legnagyobb értéke 15-18 cm volt. A mozgás nagyságának megítélésekor figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy a rázőasztalről lehulló kő a vizfelőli oldalról mintegy 1,50 m magas megtámasztást adott a támfalnak. Felszíni süllyedést nem tapasztaltak, legalábbis érzékelhető mértékűt nem.

Az említett kedvezőtlen jelenségek miatt az Uzembehelyezésre irányuló munkálatokat leállították, és szakemberek bevonásával helyszíni szemlét tartottak. A szemlén tapasztaltak és egyéb megfontolások alapján elhatározták, hogy a hiba okainak részletes feltárásáig a kőrakodő Tisza vizszint gyors csökkenésénél, erősen ingadozó középviznél nem üzemelhet. Üzemelhet kis- és nagyviznél, de a rakodó billenős kocsik ekkor sem vihetnek 300 kN-nál nagyobb terhet. Elrendelték azt is, hogy a vagonok kirakásánál nem szabad nagy kődepón iát képezni, hanem a vízoldali részüláb vonalában a kőterhelést a rakodótér növelésével csökkenteni kell.

1976 júliusában részletesebb helyszíni- és talajmechanikai vizsgálatokat végeztek. Megállapították, hogy:- a vizsgált partszakasz és tágabb környezete mintegy 2000 m hosszúságban meredek rézsűhajlású, hámlásos, suvadásos jellegű helyekkel tarkított.

A kőrakodő a homorú oldalon van, a sodorvonal a partközeiben alakul ki, az árvízvédelmi védgát és az anyameder közötti hullámtér igen keskeny, mintegy- 130 t