Kozák Miklós - Hamvas Ferenc - Sárosi Lajos - Szalay Miklós: Vízépítési szerkezetek (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
3. Beton, kő, föld és vegyes gátak
A gáttest konszolidációja jobb idő- és térbeli elrendeződésének biztosítása céljából szokás, hogy a gáttestet szelvény egységenként épitik (3-13. ábra). Kőgátakban a hirtelen vizszintváltozás hatására erős hidrodinamikus erőhatások lépnek fel, ami ellen úgy védekezhetünk, hogy a gát alapozási síkjában és a gát- test szerkezetétől függően a gáttestben is drénhálózatot építünk. Ilyen, a szivárgó vizek tervszerű elvezetését biztositó dr én-rendszert láthatunk a 3-14. ábrán, mely a Gela-gátat mutatja. Kőgátak gáttestjének lényeges eleme a vízzárást biztositó homlok vagy magszigetelés, ezért a kettő egymástól el nem választható. 3. 3.2 Kőgátak vízzárása Kőgátak vízzárására két eljárás alakult ki, attól függően, hogy a vízzáró elem a gát homloklapján vagy a gát testében került elhelyezésre. A már bemutatott 3-13. és 3-14. ábrán homloklap szigetelésű gátat lát- hatunk. Ha vízzáró réteg mélyebben fekszik az alapozás sikjánál, akkor az agyagfal folytatásaként Larsen vagy ehhez hasonló vízzáró falat kell épiteni. A homloklapon elhelyezett vizzáróréteg előnye, hogy a kőgát teljes tömege a viznyomás megtámasztására szolgál. A viznyomás eredője merőleges a szigetelő rétegre és igy irányával kedvezően befolyásolja az altalajra ható eredőt és a gát alakváltozása is kedvezőbb. További előnye, hogy a szigetelőréteg meghibásodás esetén könnyebben javítható. Hátránya, hogy a vizfelöli oldalon elhelyezett szigetelő-réteg épitése nagyobb gondot igényel, védettsége is kisebb és végül sok anyagot igényel (3-15. ábra). Legelterjedtebb, hogy a vízzáró elemeket vasbeton lemezekből képezik ki, melyeknek vizzáróaknak, deformációra hajlamosaknak kell lenni. Különösen fontos ezek alsó elemeinek talpmenti bekötése (3-16. ábra). A beton elemek a kőgátak nagy alakváltozásait kevésbé tudják követni. Ezért nagy magasságok esetén szokás, hogy előbb egy ideiglenes vízzáró réteget hordanak fel, mely megkapván az első teljes üzemi terhelést a gáttal együtt deformálódik, esetleg összetöredezik és csak azután hordják fel a végleges vízzáró vasbeton elemeket. Ezeknek elasztikusnak és időállóknak kell lenniük. Az ilyen vasbetonlemezek kb. 20x10 méteres mérettel a helyszínen készülnek. A csatlakozásnak rugalmasnak és vízzárónak kell lennie. A burkolat alatt a kőhányás felületén: egy apróbb kövekből álló átmeneti réteget kell elhelyezni, melyet be kell dolgozni a gát nagyobb hézagaiba, a teherátadás és a burkolat egyenletesebb felfekvésének biztosítása céljából. Ilyen részletet mutat be a 3-16. ábra. Újabban vízzáró elemnek sikerrel alkalmazzák az aszfaltbeton burkolatot, amely jó vízzáró tulajdonsága mellett deformációra igen hajlamos. Ebben az esetben finom kőzuzalékot és aszfaltot kevernek össze olyan arányban, hogy a kőzuzalék hézagtérfogatát az aszfalt mennyisége csak 98%-ban foglalja el (3-17. ábra). Ilyen keverési aránynál a kész aszfaltbetonban az egyes zuzalékszemcsék még egymásra támaszkodnak és a hüléskor összehuzódó aszfalt még jobban elő91
