Kozák Miklós - Hamvas Ferenc - Sárosi Lajos - Szalay Miklós: Vízépítési szerkezetek (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
2. Vízépítési művek burkolatai
2.2.1 A ytzépitési burkolatok alapfogalmai Az alábbi alapfogalmak a vízépítési burkolatokra vonatkoznak. A folyószabályozási burkolatokat és védőmiiveket Itt alig érintjük. 2-1. ábra Burkolat és kiegészítő (járulékos) elemeinek alapfogalmai A burkolatok legtöbb része — általában — több szerkezeti elemből áll, éspedig (2-1. ábra):- a burkolatok alapja, mely pl. a rézslls kőburkolatot megtámasztja,- a burkolat, mely a földmű védelmét biztosítja,- a burkolat ágyazata és- a burkolat egyéb szerkezeti elemei (fészkek, bakok, hullámtörők, padkák övárkok, lépcsők stb.), melyek az üzemi, funkcionális viszonyokat segitik elő. Burkolás alatt a nem kellően védett vagy valamilyen okból nem megfelelő, különösen földanyagu felületek (rézsűk) beburkolással történő védelmét értjük. A burkolatnak általában nincs erőtani szerepe: főként felületi és szivárgás elleni védelmet nyújtanak; földnyomást nem vesznek fel. A burkolandó felületek általában földrézsük vagy vízszintes felületek (elő- és utófenekek) de gyakran ives és torz felületek is. A burkolat felülete alatt annak felső felszínét értjük. 2.2.2 A burkolatokra ható erők és hatásuk A burkolat-tervezés első legfontosabb lépése a burkolatokat érő valameny- nyi erőhatás tisztázása az üzemi feltételek mellett. Az erőhatásokat fizikai eredetük szerint igy is csoportosíthatjuk:- hidrológiai és meteorológiai hatások,- hidrodinamikai hatások, 7
