Kozák Miklós - Hamvas Ferenc - Sárosi Lajos - Szalay Miklós: Vízépítési szerkezetek (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
3. Beton, kő, föld és vegyes gátak
A pőrusviznyomás — helyzetétől függően — olyan hatalmas erőt fejthet ki, amely könnyen katasztrófához vezethet, A 3-9, ábrán a gát fejrészében egy hézagon keresztül beszivároghat a viz a géttestbe és ott a vizzáró védőbeton-réteg alatt összegyűlhet és olyan igen nagy pórusviznyomást fejthet ki, amellyel szemben nincs elegendő önsúly és igy a védőréteg felszakadhat. Pl. hj = 5 m esetén az l fm szélességre jutó pórusviznyomásből adódó felszakitő erő értéke: A védőburkolat tehát felszakad. A pőrusviznyomás megakadályozásának két feltétele van: 1. a beszivárgó viz megszüntetése, ill. csökkentése vizzáró burkolattal és 2. a már beszivárgott vizet szivárgó drén hálózattal össze kell gyűjteni és gondoskodni kell az összegyűjtött viz elvezetéséről. Mivel a gáttestbe a viz csaknem minden esetben beszivárog, ezért a szivárgó drén hálózatról feltétlenül gondoskodni kell (lásd a 3-2. és 3-5. ábrát). A drénhálózat acélcsövek rendszeréből áll. Burkolatok esetén ez helyettesíthető sűrűbben elhelyezett szivárgó fészkekkel is (3-10. ábra). bzton!e.mez Nagyobb méretű gáttestnél lehetővé kell tenni az egyes betontömbök kisebb mozgását, de oly módon, hogy közben a vízzárást az elmozdulás mellett is biztosítani tudjuk. Ezt dilatációs hézagkiképzéssel oldjuk meg, melyet általánosabban tárgyalunk a 6. fejezetben. A 3-11. ábrán két olyan dilatációs hézagkiképzést mutatunk be, amely lehetővé tesz bizonyos térbeli elmozdulást, miközben a vízzárást továbbra is biztosítja. A 3-11. b. ábrán egy ellenőrző alagútból lehet figyelemmel kisérni a vízzáró vörösrézlemezt és ez szükség esetén javítható is. 82 3-10. ábra Pórusuviznyomást csökkentő szivárgó-szűrő
