Kozák Miklós - Hamvas Ferenc - Sárosi Lajos - Szalay Miklós: Vízépítési szerkezetek (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
2. Vízépítési művek burkolatai
A kövek között legyenek apróbbak is, hogy a hézagok illesztését jól lehessen biztosítani. A köveket úgy kell rakni, hogy azokból felülről kézzel ne lehessen kihúzni egyetlen darabot sem. 2.6. 3 Ékelt terméskő burkolatok Az ékelt kőburkolat feklapjai felül vannak, egymáshoz illeszkedő oldallapjait kissé meg kell munkálni. Az egyes kövek közötti üregekbe alulról beillesztett, felülről ki nem húzható, ékalaku követ helyezünk (2-9b. ábra). A köveket válogatni kell, hogy magasságuk átérje a burkolat teljes vastagságát. Homokfelülete ciklopszerüen, kötésben készítendő. A hézagok ne haladják meg a 2 cm-t. Készítéséhez gyakorlott, jő szemmértékü és térérzékü kő- burkolő szakmunkások szükségesek (2-2. fénykép). A burkolat minimális vastagsága 30-40 cm. Hajlékony, tartós burkokat, jól ellenáll a mechanikai és a hullámzó viz hatásainak. A nagyobb igénybevételnél vastagabbra (v ^ 50 cm) kell készíteni. Szürőágyazat szükséges. A burkolat szegélyrészeit is kötésben kell rakni, és lehetőleg ott nagyobb köveket alkalmazzunk. Az ékelt kőburkolat főleg folyószabályozásnál, vízlépcsőknél, vizkivételi műtárgyaknál, kikötőknél szokták alkalmazni, ahol a partokat védeni kell és mozgások lehetségesek. 24 2.2 fénykép Ékelt terméskő burkolat készítése