Kozák Miklós - Hamvas Ferenc - Sárosi Lajos - Szalay Miklós: Vízépítési szerkezetek (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

2. Vízépítési művek burkolatai

Az agyagburkolat beépítési módjai [25, 32]:- a plasztikus határhoz közeli nedvess égtar talmu agyagot a burkolandó felületre teritik, ott bedöngölik;- pépes állapotban kb.[6 kp/m3] rostált pelyvát (töreket) kevernek hozzá és igy kenik fel a rézsűfelületre.

Az agyagburkolat hazai viszonyaink mellett néhány év alatt tönkremegy. Alkalmazása csak különleges viszonyok mellett ajánlható (pl. szigetelő rétegnek felül védő-takaró burkolattal, de ez már a szigetelésekhez tartozik).

2.4.2 Stabilizált talapburkolatok

Ha a földanyaghoz olyan kötőanyagot (cement, kátrány, bitumen, műanyag stb.) adagolunk, ami annak eredeti (laza, vízáteresztő) tulajdonságait kedvezően befolyásolja, akkor talajstabilizációs burkolatról beszélünk. Talajstabilizációs földutak tervezésében Kézdi professzornak igen kiterjedt tapasztalatai vannak. Rézsűburkolatok tekintetében a kísérletezések csak most folynak [32].

A talajstabilizáciős burkolatok építési technológiája lényegében a következő :- a földanyag fellazítása 15-20 cm vastag rétegben;- a kötőanyagot egyenletesen bekeverik a fellazított földrétegbe;- nedvesítik, tömörítik és utőkezelik.

A talajstabilizációval készített burkolatok nem tartósak, nem vizzárőak és a gyomnövény hamar tönkreteszi. Fagyra is igen érzékenyek.

Homoktalajba mélyített árkokat a Szovjetunióban 10-15 cm vastagon pakurával telítenek, 1 m^-ként 15 lit. pakurát használnak fel.

A vegyi anyagok azonban vízminőségi és környezetvédelmi szempontokból általában nem ajánlhatók.

2. 5 Növényi anyagú (biológiai) burkolatok

Növényi anyagoknak azokat a burkolatokat nevezzük, amelyeknek anyaga szerves. Ilyenek pl. a különböző gyep- és rőzseburkolatok.

Tapasztalati, a természettől ellesett tény, hogy egyes rézsűk, amelyekben a növényzet megtelepedett, állékonyak, stabilak. Ennek műszaki alapjai érthetőek: a gyep, mint összefüggő, zöldelő felület szár-rendszerével a rá- hullő csapadék eróziós hatását számottevően lecsökkenti, a szárak érdesitik a rézsűfelületet és igy közöttük a lefolyó vizsugarat apró, kis áramlási sebességű elemi folyadéksugarakra bontja; a füvek gyökérrendszere keresztül-kasul átjárva a talaj felső, 10-20 cm-es vastagságú rétegét olyan összefüggő gyep- szőnyeggé fogja össze, amely a felületet érő viz eróziós hatásának sikeresen ellenáll.

17